Pedig 16 milliárd euró és Magyarország megítélése is a tét.
A mai EU-s tanácskozáson a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás lesz terítéken. Ami biztos, a német soros elnökség ma délután politikai állásfoglalást kér a 28 tagállamtól arra vonatkozóan, hogy a három szóban forgó jogszabályban mi a politikai álláspontjuk.
Ez lényegében egy tesztszavazásnak fog számítani. A Portfolio értesülései szerint ezen az eseményen
a magyar kormány megvétózza
mind a 7 éves keretköltségvetést (MFF), mind a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendeltét (Own Resources Decision, ORD) .
Fontos viszont megjegyezni, hogy
ez még nem hivatalos formális (jogi) vétót jelent majd,
de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Mivel a jogállamisági rendeletben nem egyhangúság a követelmény, így ott nem vétóról lesz szó hivatalosan, hanem egy elutasító magyar (és feltehetően lengyel) álláspontról, de ettől függetlenül ez a rendelet hatályba tud majd lépni.
Ahogy korábban írtunk róla, Orbán Viktor annyira nem akarja, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós kifizetéseket, hogy már korábban belengette az EU-s vezetőknek a teljes költségvetés vétóját. Erről november 8-án levelet is írt a jövő évi uniós elnökséget ellátó Németország, Szlovénia és Portugália vezetőinek.
A tervezet egyébként arról szól, hogy ha az Európai Bizottság a jogállamisági normák megsértését vagy annak kockázatát állapítja meg egy tagállamban, akkor felfüggeszthetné az uniós források kifizetését. Ez a magyar kormánynak pedig nem érdeke.
A Portfolio szerint a 3 rendelet útjai szét fognak válni: a jogállamisági rendelet már jövő év januárjában hatályba léphet, a megvétózható két másik rendeletről szerdán dönthetnek, és még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni a döntést.
Korábban Varga Judit fenyegetett a teljes, hét évre szóló költségvetés vétójával (ennek része a járványügyi csomag is). Az igazságügyminiszter ma délelőtti Facebook-posztjából – amelyről itt írunk részletesebben – is arra lehet következtetni, hogy a kormány valóban vétóra készül:
„Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót.”
– írta a miniszter.
Mi lesz a következménye a magyar (és várhatóan lengyel) vétónak?
Megáll az egész uniós költségvetési döntéshozatal és hatalmas nyomásgyakorlás indulhat a magyar és a lengyel kormány felé, hogy engedjenek, ne tartsák fel a többi 25 tagállamot az uniós költségvetési döntések útján akkor, amikor a koronavírus-járvány egyébként is tombol és mielőbb szükség lenne a válságkezelést enyhítő pénzekre – írja a Portfolio.
A nyomásgyakorlással párhuzamosan a háttérben elindulhat egy egyezkedés, hogy hogyan lehetne módosítani úgy a jogállamisági feltételrendszert, hogy az már elfogadható legyen a két tagállamnak ahhoz, hogy végül legalább az egyhangúságot igénylő MFF-ről minden tagállam megegyezzen. A Portfolio szerint amíg ez megtörténik, addig is a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad 2021-től.
Ha viszont az EP és több északi tagállam nem megy bele a jogállamisági feltételek érdemi puhításába, akkor várhatóan úgy lehet haladni, ahogy azt Orbán Viktor már október elején javasolta: a helyreállítási alapról kormányközi alapon megegyezik a többi tagállam, így tehát abból akár kimaradhat Magyarország. Ez azt jelentené, hogy
inkább lemondanánk 16 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról,
csak ne vonatkozzon ránk a szigorú jogállamisági feltételrendszer.
(Portfolio nyomán)
