A kórházak és a halottas házak is sorra telítődnek.
Interjút adott a hvg360-nak Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Úgy látja, hogy a kormány elkezdte partnerként kezelni az orvosokat, azonban szerinte ez érdekükben is áll, hiszen
a kormánypárti szavazótábor élete is a tét.
Lénárd úgy véli, hogy a jelentős szakember hiány miatt a 2240 intenzív osztályon kezelt beteg ellátása veszélybe kerülhet. A legnagyobb gondot pedig az jelentheti, hogy hamarosan – hasonlóan az Olaszországban tavasszal tapasztaltakhoz – el kell döntenie az orvosoknak, kiket tartanak életben a betegek közül.
Az alelnök úgy látja, hogy ahelyett, hogy pártpolitikai kérdéseket mérlegelnek, a kormánynak gyorsabb, határozottabb és hatékonyabb döntéseket kellene hoznia, hogy minél többen felgyógyulhassanak a fertőzésből. A jelenlegi helyzetben ugyanis csak a szakmai szempontok figyelembevétele lenne helyes.
Elmondta, most az lenne a kulcsfontosságú, hogy a következő hetekben szignifikánsan csökkenjen a fertőzöttek és a kórházakban kezeltek száma, ellenkező esetben összeomolhat az egészségügyi ellátás.
Lénárd Rita beszélt arról is, hogy
a boncoláshoz használt hűtőkamrákban elfogytak a férőhelyek,
gyakran esély sincs arra, hogy normális körülmények között helyezzék el az elhunytakat. De a mentőszolgálat is nagy problémákkal küzd: gyakran órákig kell szállítaniuk a fertőzötteket, amíg eljutnak olyan kórházhoz, ahol van szabad férőhely.
A MOK alelnöke úgy vélte, Orbán Viktor túl optimista hozzáállást mutatott, amikor azt mondta, hogy 99,99%-ban biztos, hogy nem fog összeomlani az egészségügy. Arra ugyanis még mindig nagy az esély, hogy nem tudják majd ellátni a betegeket. Lénárd úgy látja, hogy a koronavírus-járvány hosszú távú negatív hatást fog gyakorolni a magyar egészségügyi ellátórendszerre.
Svéd Tamás MOK-titkár az orvosi kamara weboldalán írt bejegyzésében mutatott rá a kórházakban tapasztalható negatív és pozitív állapotokra.
„Egy ágy nem lesz intenzív terápiás ágy attól, hogy betoljuk egy „Intenzív osztály” feliratú ajtó mögé” – írta Svéd. A titkár kifejezte, hogy intenzív osztályos orvosokból
már a járványt megelőző időszakban is jelentős hiány volt.
Ezt a problémát eddig úgy hidalták át, hogy csökkentették a rendelkezésre álló ágyak számát, illetve nem szakképzett személyekkel töltötték fel az intenzív osztályokat. Az intenzív terápiát már nem igénylő, de súlyosan beteg páciensek elhelyezése korábban is nehézkes volt, most azonban közel lehetetlen a koronavírus-válság miatt kialakult helyzetben.
Svéd pozitívumként kiemelte, hogy kellő számú és minőségű lélegeztetőgép érhető el, de a betegágy melletti monitorozás lehetőségei is jók a kórházakban. Az intenzív terápiás eszközök is elégséges számban érhetők el.
A titkár szerint bizakodásra adhat okot az is, hogy az egészségügyben dolgozók közti szolidaritás is magasfokú: számos orvos és ápoló
önként jelentkezett a koronavírus-fertőzött betegeket ellátó osztályokra,
így könnyebben kezelhető ez a vészterhes időszak.
A MOK-titkár szerint viszont a legsúlyosabb problémát az intenzív terápiás szakemberek hiánya jelenti.
„Egyszerűen nem pótolhatóak napok-hetek alatt gyorstalpaló tanfolyamokon.
Minden más probléma lényegében ebből az egyből következik” – vélekedett Svéd Tamás.
