5,7 millió került többe egy 20 milliós lakáshitel Magyarországon, mint a közép-európai átlag, ennek a gyengülő forint az oka.
A gyenge forint következtében megemelkedett alapkamat ma már közvetlen hatással van a magyar lakáshitelpiacra is. Az alacsony devizaárfolyam miatt a jegybank kénytelen magasan tartani az alapkamatot, ez pedig drágább hitelezést jelent a lakosság számára. Ennek ára egy átlagos, 20 millió forintos lakáshitel esetén 20 év alatt pontosan
5,7 millió forinttal több visszafizetést jelent, mint a közép-európai átlag.
Pedig a bankoknak még veszteséges is a lakáshitel nyújtása
A bankmonitor.hu adatai szerint ma Magyarországon egy 20 éves, 20 millió forintos jelzáloghitel átlagosan 6,5 százalékos kamattal vehető fel. Ez a kamatszint 2,13 százalékponttal magasabb, mint a közép-európai átlag, amely 4,37 százalék. A különbség fő oka a magyar piaci kamatszint, amely 3,21 százalékponttal magasabb, mint a régióban, miközben a banki kamatfelár 1,08 százalékponttal alacsonyabb, mint máshol.
Ez a furcsa helyzet – negatív kamatfelár – azt jelenti, hogy a magyar bankok más tevékenységeken keresztül akkora profitra tesznek szert, hogy
a lakáshitelezésen akár veszteséget is hajlandók elviselni.
Ahogy Sándorfi Balázs, a portál ügyvezetője fogalmazott:
„ez olyan, mintha 1 kilogramm kenyér olcsóbb lenne, mint 1 kilogramm liszt.”
Erősebb forint esetén több millió forint maradhatna a magyar családok zsebében a lakáshitel törlesztése során
A támogatott konstrukciók, mint a 0 százalékos babaváró hitel vagy a 3 százalékos csok plusz némileg csökkenthetik egyes ügyfelek kamatterheit. Ám
ezek csak szűk rétegek számára elérhetők,
miközben a teljes költségvetésre jelentős terhet rónak.
Ha a bankok mégis a régióra jellemző 0,58 százalékos kamatfelárat alkalmaznák, akkor a magyar hitelfelvevők nem 5,7 millióval, hanem
8,9 millió forinttal fizetnének többet.
Ehhez képest a jelenlegi 6,5 százalékos kamatszint akár „mérsékeltnek” is mondható, hiszen e logika mentén 7,58 százalék lenne az ár.
Mindezek ellenére a magyar lakáshitelezés aktív. 2025 első negyedévében 40 százalékkal nőtt az új hitelszerződések összege 2024 azonos időszakához képest. A havi új kihelyezések összege elérte a 135 milliárd forintot, de a lakosság eladósodottsága még mindig alacsonyabb, mint az európai vagy regionális átlag.
Minden szám azt mutatja: a gyenge forint, a magas alapkamat és a kiemelkedő piaci kamatszint drágává teszi a lakáshiteleket. Ha a forint és a gazdasági stabilitás erősödne, akkor nemcsak a hitelkamatok csökkennének, hanem több millió forint maradna a családok zsebében is.
