Ha nem sikerült megjavítani, akár Magyarországot is veszélyeztetheti a sugárfertőzés.
Idén februárban a háborúban megsérült az egykori csernobili atomerőmű köré épített védőszarkofág, amelynek az feladata, hogy megakadályozza a radioaktív anyagok kijutását a környezetbe.
Az ukránok szerint egy orosz drón lyukasztotta ki a védőburkolatot, míg az orosz külügyi szóvivő azt állította: szándékos ukrán provokáció történt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint a 100 évre tervezett szerkezeten lyuk keletkezett, így az már
nem képes teljesen betölteni védelmi szerepét.
Zelenszkij szerint a helyreállításhoz nemzetközi összefogásra és több millió dollárra lenne szükség, mivel a kár jelentős, és a javítások csak közvetlenül a helyszínen végezhetők el.
100 évig védett volna a csernobili szarkofág
A csernobili atomreaktort az 1986-os katasztrofális robbanást követően először egy gyorsan felhúzott betonszarkofággal zárták el, ám ez csupán ideiglenes megoldásnak bizonyult. A burok a sugárzást nem szigetelte teljesen, és idővel az összeomlás veszélye is fennállt. Ezért 2010 és 2019 között nemzetközi összefogással egy korszerűbb, főként fémből álló védőépítményt emeltek a reaktor fölé, amelyet már egy évszázadra terveztek biztonságot nyújtani.
A februári támadás azonban komoly veszélyt teremtett: ha a sérült új szarkofág nem képes ellátni a feladatát. Ha közben a régi, szovjet kori betonszerkezet összeomlana, akkor radioaktív anyagok szabadulhatnának ki, ami nemcsak Ukrajnára, hanem
a környező országokra is fenyegetést jelentene.
A helyreállítás különösen összetett feladat. A munkásoknak a helyszínen, magas sugárzás mellett kellene dolgozniuk, így pontosan ki kell számolni, hogy mennyi ideig tartózkodhatnak biztonságosan a sugárveszélyes területen, és milyen gyakran kell váltani őket.
(hvg.hu nyomán)
