Döntöttek: Megvan, ki lesz Románia miniszterelnöke az átmeneti időszakra

Marcel Ciolacu hétfői lemondása után hozták meg a döntést.

Románia belügyminiszterét, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusát, Cătălin Predoiut nevezte ki átmeneti miniszterelnöknek Ilie Bolojan ideiglenes államelnök kedden – közölte az MTI.

Az államelnök elfogadta Marcel Ciolau lemondását

Ilie Bolojan tudomásul vette Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondását,

és kiadta a kormányfői tisztség megüresedéséről szóló elnöki rendeletet.

Beszámoltunk arról, hogy a román Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnöke lemondott, miután a kormánykoalíció államfőjelöltje, Crin Antonescu nem jutott be a megismételt román elnökválasztás második fordulójába.

A magyar- és EU-gyűlölő George Simion végzett az első helyen

Ciolacu a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfő délutáni gyűlése után elmondta: úgy értékelték, hogy ezzel meghiúsult a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) decemberben létrehozott koalíció egyik alapvető célkitűzése.

Az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában pedig szerinte a választók nyilvánvalóvá tették, hogy

ennek a koalíciónak, „legalábbis ebben az összetételben” nincs legitimitása.

Hozzátette: a PSD arról is döntött, hogy

a választóira bízza, kit támogatnak a május 18-i második fordulóban

a két versenyben maradt elnökjelölt, George Simion AUR-elnök és Nicusor Dan bukaresti független főpolgármester közül.

A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel nem dolgozik együtt Ciolacu

Marcel Ciolacu megerősítette, hogy amíg ő tölti be a PSD elnöki tisztségét, pártja

nem fog együtt kormányozni a szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).

Románia új miniszterelnökét várhatóan már a május 18-án megválasztandó új román államelnök fogja kinevezni.

Az egész kormány megbízása megszűnt

A miniszterelnök lemondásával az egész kormány megbízatása megszűnt.

Az alkotmány értelmében a kabinet csak korlátozott jogkörökkel látja el feladatát, amíg a parlament bizalmat szavaz egy új kormánynak. Az ügyvivő kormány nem adhat ki – a parlament által utólag megerősítendő – azonnali hatályú sürgősségi rendeleteket, nem terjeszthet a parlament elé törvénytervezeteket.

Az ideiglenes államfő ezzel szemben (csaknem) teljes jogkörrel intézkedhet az új elnök hivatalba lépéséig. Ám nem oszlathatja fel a parlamentet és nem írhat ki népszavazást.

Az alkotmány szerint három hónapig állhat ideglenes államfő, illetve 45 napig ügyvivő kormány az ország élén.

(Kiemelt képünkön Marcel Ciolacu látható)

Valódi Hírek