Megdőlt Kósa Lajos és a többi fideszes hivatkozási alapja az MNB-botrány kapcsán.
Az Európai Központi Banknak (EKB) csak a 2024 eleji fideszes törvénytervezet jut eszébe, amikor látótávolságban volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak szabályozása. Az EKB pusztán véleményezte a tervezetet – nem is negatívan – a szervezetnek nincs jogköre korlátozni az eurózónán kívüli tagállamok jegybankszabályozásait. Tehát
a magyar kormány saját döntése volt, hogy a tervezetet nem vitte be az Országgyűlés elé.
Kósa Lajos fideszes politikus valószínűleg erre a jogi véleményre hivatkozik, amely a felügyelőbizottság hatáskörének bővítéséről szól – közölte az EKB.
A kormány szerint szigorítani akarták az ellenőrzést, de az Európai Központi Bank „nem hagyta”
Megírtuk, hogy Kósa Lajos egy pénteki interjúban az MNB-botrányról szólva nem értette, miért kellene mindenki ellen felszólalni aki milliárdos és bolondságokat csinál. Szerinte ha valaki lopta a pénzt, akkor el kell kapni. Ez szerinte már az ügyészség dolga. Szerinte a jegybank független intézmény, így általuk nem volt számon kérhető.
Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy a fideszesek miért nem kérdezték meg Matolcsy Györgyöt arról, hogy mi folyik a jegybank alapítványainál. Arra sem adott választ, kik a politikai felelősök. Egyedül egy, az Európai Központi Bank (EKB) által kiadott véleményre hivatkozott, de nem tudta pontosan megmondani melyikre.
Állítása szerint kérték az EKB-t, fogadja el, hogy a jegybank felügyelőbizottsága folyamatában tudja ellenőrizni az alapítványok tevékenységét,
de szerinte ezt nem hagyták jóvá.
„Akartuk korrigálni a helyzetet, de ebbe nem ment bele az Európai Központi Bank. (…) Éreztük, hogy valami nem stimmel, de ezt az EKB nem hagyta, hogy a jegybankot szigorúbban ellenőrizzük”
– jelentette ki Kósa.
Pedig az EKB nem ellenezte a törvénymódosítást
A lap szerint a hivatkozott véleményt az európai jegybank 2024 elején fogalmazta meg, miután a magyar kormány az álláspontját kérte a jegybanktörvény tervezett módosításához. Arra is emlékeztettek, hogy
a jegybank felügyelőbizottságának majdnem minden tagja a kormányhoz kötődik.
Azt írták, furcsa, ha Kósa Lajos valóban erre a 2024 eleji EKB-véleményre gondolt. Ugyanis az EKB nem ellenezte a törvénymódosítást, csak egy kisebb kiegészítést javasolt. Mindössze annyit tanácsoltak, legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami az alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti.
Emellett azt javasolták, legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait. Az EKB pusztán véleményezte a tervezetet, a szervezetnek nincs jogköre korlátozni az eurózónán kívüli tagállamok jegybankszabályozásait. Tehát
a magyar kormány saját döntése volt, hogy a tervezetet nem vitte be az Országgyűlés elé.
A Fidesz 9 éve egy bírósági döntéssel szembemenve törvénybe foglalta, hogy a jegybanki alapítvány pénze nem közpénz. Akkor Kósa Lajos frakcióvezetőként hosszan magyarázta, hogy „az alapítványi pénz alapítványi pénz”, amihez már semmi köze annak, aki oda berakta. Végül az Alkotmánybíróság semmisítette meg a törvényt.
Beszántják az alapítványokat a botrányt követően?
Beszámoltunk róla, hogy az MNB-botrány akkora visszhangot keltett, hogy az Orbán-kormány kénytelen lépni az ügyben.
Gyökeresen átalakítják a rendszert, amit saját maguk hoztak létre.
Ennek keretében komoly átalakításokba kezdett Varga Mihály új jegybankelnök. A Matolcsyékat elkaszáló ÁSZ-jelentést követően Varga Mihály kezdeményezi a
vagyonkezelő alapítványok megszüntetését is.
Több százmilliárdnyi közpénz veszhetett el
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint 266 milliárd forintnyi közpénz veszhetett el, és az Optima Befektetési Zrt. még nagyobb, 500 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodott. Ebben a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) pénze is benne volt.
Eközben a pénzből olyan cégek is részesültek, amelyek Matolcsy György fiának környezetéhez köthetők. Beszámoltunk róla, hogy Matolcsy Ádám Kovács Petra fedőnéven irányíthatta magántőkealapos birodalmát. Mindemellett a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó MBH Bankon keresztül 22,4 milliárd forint hitelt nyújtottak Matolcsy György fia érdekeltségének. Az MNB-vagyonból megszerzett lengyel ingatlanvállalat, a GTC pedig
40,3 milliárd forintot tudott megszerezni a jegybank segítségével.
Az ügyben az ÁSZ feljelentést tett, a nyomozás jelenleg is folyamatban van.
(hvg.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Varga Mihály bejelentette a végét: 11 év után megszűnik a botrányos szervezet
