Az ÁSZ bűnpártoló volt?
Miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései hatására hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának és cégének vagyonvesztése miatt, a Transparency International (TI) Magyarország is újból feljelentést tesz – írták közleményükben.
Kilenc éve sürgetik a nyomozást
A korrupcióellenes szervezet közleményében emlékeztet arra: kilenc évvel ezelőtt sikertelenül próbálta rávenni a rendőrséget és az ügyészséget arra, hogy
számoltassák el az MNB alapítványi közpénzlenyúlásának felelőseit.
Az ügyészség és a rendőrség a 2016-ban tett feljelentésekre
nem adott érdemi választ, eljárás nem indult.
Már az alapítványok létrejötte is gyanús
A TI Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy
a jegybanki alapítványoknak már a létrejöttük sem volt szabályos.
Az, hogy 2014-ben 260 milliárd forintot kaptak a jegybank vagyonából, önmagában kimeríti a sikkasztás tényállását.
„A bajok tehát nem akkor kezdődtek, amikor a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) nekilátott az MNB-től kapott nemzeti vagyon elherdálásának. Már
az is bűncselekmény lehetett, hogy az MNB alapítványokra bízta a nemzeti vagyon egy részét”
– írták.
Az Alkotmánybíróság egyértelműen fogalmazott
Felhívták a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság 2016-ban kimondta: az MNB-alapítványok közpénzzel gazdálkodnak,
a rájuk bízott vagyont kizárólag a jegybank feladataival és elsődleges céljával összhangban költhetik el.
Az MNB az Alaptörvény értelmében a monetáris politikáért és a pénzügyi stabilitásáért felel. A felsőoktatáshoz ugyanúgy semmi köze, ahogyan az alapítványi ingatlanügyletek is idegenek a jegybank rendeltetésétől.
A szóban forgó alapítványoknak tehát sem a célja, sem a tényleges tevékenysége
nem egyeztethető össze a jegybanktörvénnyel.
Amit tettek: hivatali visszaélés
Hozzátették: a törvénysértő vagyonjuttatásról, valamint e közpénztömeg törvénysértő felhasználásáról a jegybank vezetői és egyéb dolgozói döntöttek. Ezért a TI Magyarország szerint e törvénysértő vagyonjuttatás
kimeríthette a hivatali visszaélés törvényi tényállását.
Álláspontjuk szerint ezen felül az alapítványoknak juttatott közpénz a sikkasztás bűntettét is megvalósíthatta. A törvénysértő vagyonrendelésről döntést hozó, illetve azt jóváhagyó egy vagy több személy ugyanis
a rábízott közpénzzel a sajátjaként rendelkezett.
Elvesztette közpénz jellegét
Az alapítványok vagyonának ingatlanberuházásokba és magántőkealapokba történt befektetésekben megnyilvánuló, tetemes vagyonvesztéssel járó felhasználása – melyet az ÁSZ is feltárt a jelentéseiben – pedig
hűtlen kezelés gyanúját kelti.
„A feljelentésünkben arra is rámutatunk, hogy a feljelentett törvénysértésekről tudomást kellett (volna) szereznie az MNB felügyelőbizottságának és az államháztartásért felelős miniszternek is.
Utóbbi az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorolja, és két tagot delegál a jegybank fb-jébe. Továbbá a jegybanktörvény értelmében – legkésőbb az Alkotmánybíróság 2016-os döntése értelmében – az Állami Számvevőszék is köteles lett volna ellenőrizni a jegybank által létrehozott alapítványokat.
A történtek azonban azt mutatják, hogy sem a jegybank felügyelőbizottsága, sem a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter nem intézkedett a visszaélések megakadályozása érdekében, és 2023-ig
az ÁSZ is tétlen maradt, ami felveti a bűnpártolás gyanúját”
– hangsúlyozták.
A TI Magyarország álláspontja szerint rendőrségnek a kezdetekig visszamenően kell kivizsgálnia az alapítványi közpénzjuttatást és a pénzek további sorsát.
Kapcsolódó:
Hullanak a fejek az MNB-botrányban: Saját vagyonukkal felelhetnek a Fideszes nagyhalak
Nagy Márton iszonyú haragra gerjedt, amikor szembesítették az ÁSZ-vizsgálattal
