Rendőrségi nyomozás zajlik a Matolcsy-féle jegybanki sikkasztási gyanú ügyében.
Egyre dagad az MNB-alapítványok körüli sikkasztási botrány, amellyel kapcsolatban szakértők és közgazdászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar történelem legnagyobb korrupciós ügyéről lehet szó. Bár régóta köztudott, hogy valami nem stimmel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak „gazdálkodásával”, az ügy csak Matolcsy György jegybankelnök távozása után került az érdeklődés középpontjába.
A hírek mintegy 5000 milliárd forint közpénz elsikkasztásáról szólnak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több száz oldalas jelentésben tárta fel a hiányosságokat és szabálytalanságokat. Mint ismert, az új jegybankelnök, Varga Mihály átfogó vizsgálatot követelt, miközben a vezető tisztségviselők jelentős részét leváltották, mások pedig maguk mondtak le.
Fordulat: reagált az Állami Számvevőszék jelentésére Matolcsy György
Matolcsy György a botrány kirobbanása óta nem nyilatkozott az ügyben, ám fordulat történt, ugyanis Orbán Viktor korábbi bizalmasa az Indexnek adott rövid telefonos interjújában megtörte a csendet. A volt jegybankelnök a portálnak reagált az ÁSZ jelentésére, amelynek hitelességét több ponton is megkérdőjelezte. Értékelte az MNB-alapítványok vagyoni helyzetét, illetve visszatekintett a 12 éves elnöki időszakára is. Az ügyben továbbra is sok az ellentmondás, ám ezeket tisztázhatja a folyamatban lévő rendőrségi nyomozás.
Az ÁSZ jelentése szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vonatkozásában vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel. Közölték: a vagyonkezelést, a befektetéseket egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre.
Kapcsolódó: Tiszta krimi: Matolcsy Ádám ezzel a női fedőnévvel irányíthatta eltitkolt gazdasági birodalmát
Matolcsy kiakadt az ÁSZ elnökére
A portál érdeklődésére Matolcsy György elmondta, hogy részletesen megvizsgálta az ÁSZ mindhárom jelentését, és megállapította, hogy ezekben olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek (!). Közlése szerint az is kiderült a dokumentumokat nézve, hogy az Optima Befektetési Zrt. és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) is érdemben válaszolt az ÁSZ összes megállapítására.
„Valami miatt azonban mégsem vették figyelembe ezeket,
sőt az ÁSZ elnöke (Windisch László – a szerk.) szándékosan olyan értékelést is nekem tulajdonított az alapítvány és az Optima-csoport vagyoni helyzetéről, amit én sosem mondtam, nem is mondhattam”
– nyilatkozta Matolcsy György, aki azt is megjegyezte, „az is felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől, ahogy a károkozás szóval dobálózik”.
A volt MNB-elnök az alapítványi vagyon növekedésére is reagált.
„Érthetetlen szakmaiatlanságra vall, hogy a nemzetközi sztenderdek helyett az ÁSZ az értéket véleménye szerint kizárólag a tőzsdei árfolyamokkal látja igazoltnak”
– mondta, hozzátéve, szerinte az ÁSZ figyelmen kívül hagyja, hogy itt óriási mértékű ingatlanvagyonról van szó.
„A portfólió tíz országban diverzifikált, irodai és kereskedelmi ingatlanokat, vendéglátóipari létesítményeket és lakóingatlan-projekteket tartalmaz.
A tőzsdei árfolyamok a piaci érték valóban fontos indikátorai, de nem az egyedüliek”
– magyarázta az MNB volt elnöke.
Matolcsy György úgy érzi, számos tényezőt nem vesznek figyelembe, például
- a társaság valós pénztermelő képességét,
- a pénzügyi tartalékait,
- de az eladósodottságát sem – sorolta.
Matolcsy furcsa indokokkal védekezik
Elmondta, az ingatlanprofilú tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, ezért használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. Az az ingatlanportfólió valós piaci értékét veszi figyelembe, nem pedig a rövid távú tőzsdei árfolyam-ingadozásokat.
„Ezért elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, amelyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem
súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét,
valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát”
– magyarázta Matolcsy.
Matolcsy szerint „teljes mértékben megvan” az alapítványi vagyon
A jelentésben Matolcsyt idézve azt írták, hogy „külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség”. Az ex-jegybankelnök ezt cáfolta, és kijelentette, hogy ő soha nem mondott ilyet.
„Már ez az egy rész is alapvetően aláássa az ÁSZ elnökének hitelességét”
– jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet jelenleg az alapítvány vagyona, a korábbi jegybankelnök azt mondta, az adatokból egyértelműen látszik, hogy
az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.
Matolcsy György az interjúban kitért a Neumann János Egyetem és a PADME Alapítvány együttműködésére is. Felidézte, hogy az MNB már 2014-ben kiemelt céljának tekintette „a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését”, a „közgazdasági és társadalmi gondolkodás előmozdítását”, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer és infrastruktúra erősítését – magyarázta.
Úgy véli, az ÁSZ álláspontja „nem védhető”
Elmondása szerint ennek részeként a jegybank több tucat egyetemmel alakított ki partnerséget, számos oktatási és kutatási programot támogatott, és több ezer diák képzéséhez járult hozzá. Hangsúlyozta, hogy ezen programok és az alapítványokon keresztül több milliárd forintot fordítottak a Neumann János Egyetem fejlesztésére, így az intézmény és az alapítvány között hosszú évek óta szoros kapcsolat áll fenn.
Matolcsy reagált arra is, hogy fennáll-e a hűtlen kezelés gyanúja a Neumann-egyetem vonatkozásában.
„Minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így
a Neumann Egyetem befektetéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető”
– közölte.
Az mondta, „az MNB vesztesége nem magyar sajátosság”. Példaként említette az Európai Központi Bank, az amerikai Fed és a svájci jegybank elmúlt években produkált veszteségét. Szerinte a magyar jegybank vesztesége részben a monetáris politika következménye, amely szerinte a koronavírus-járvány miatti válság rendkívül gyors kezelését, az árfolyamválság kialakulását, valamint az egész világot érintő, jelentős mértékű infláció letörését okozta.
„Én azt látom, hogy a jegybank vesztesége a 2023-as év után mérséklődött, a negatív saját tőke pedig nem akadályozta a működést. A cseh jegybank például évtizedekig működött negatív tőkével”
– mondta Matolcsy György.
12 éves „aranykor”-ként értékelte saját teljesítményét
Saját, 12 éves jegybankelnöki ciklusával kapcsolatban Matolcsy György elmondta, abban bízik, hogy a gazdaságtörténet majd elismeri, hogy 2013 és 2019 között
az MNB a kormánnyal együtt „hatékony munkát” végzett a magyar gazdaság felzárkóztatásának érdekében (sic!).
Kijelentette, hogy véleménye szerint ebben az időszakban az árstabilitás biztosítása mellett az MNB programjai biztosították a gazdasági növekedés jelentős részét.
Kiemelte, hogy 2020 után a kormány és az MNB közötti együttműködés gyengülése lassította a reformok megvalósítását és mérsékelte a gazdasági növekedés ütemét.
„A jegybank mindent megtett annak érdekében, hogy törvényi mandátumának megfelelően végezze a munkáját”
– mondta. A volt jegybankelnök úgy véli, a 2013 és 2025 közötti időszakban az MNB „jelentős mérföldköveket ért el, amelyek hozzájárultak Magyarország pénzügyi stabilitásának megerősítéséhez és a gazdasági növekedés előmozdításához”.
„A Növekedési Hitelprogram, a Növekedési Kötvényprogram, az önfinanszírozási program, a devizahitelek forintosítása, vagy az aranytartalék harmincszorosára emelése
stabilitást és nemzetközi bizalmat biztosított.
A 2020 után bekövetkező koronavírus-járvány gazdasági hatásait, a 2022-es forintválságot, valamint a geopolitikai feszültségek miatt kialakult gazdasági hatásokat is sikeresen kezeltük”
– fogalmazott a volt jegybankelnök.
Úgy összegzett: szerinte ebben a 12 éves ciklusban zajlott le
„a Magyar Nemzeti Bank és az ország második aranykora, amelyből erőt lehet meríteni a jövőre nézve” (!).
Az ügyben rendőrségi nyomozás is indult, azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek bővebb részleteket.
Kapcsolódó:
