A kormány adót emelt, a bankok áthárították, most megy a kapkodás és csodálkozás.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter videójában arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte nem indokolt a banki díjak olyan mértékű emelése, mint ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint történt. Korábban a miniszter már utalt rá, a banki szolgáltatási díjak esetén is alkalmazható az ársapka, amivel árletörést tudnak elérni szerinte.
Megírtuk, hogy egy 2024 augusztusában hozott kormányzati döntés értelmében növekedtek a bankok tranzakciós illetékei, amit természetesen ránk hárítanak. A lakossági számlákra vonatkozó díjemelési stop december 31-én lejárt. A tranzakciós illeték másfélszeresére nőtt, 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelték. Ez azt jelenti, hogy
egy 100 ezer forintos utalás után 450 forintot szednek be tőlünk. A készpénzfelvételt pedig szinte büntetik.
A készpénz felvételi illetéket 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelték, azaz 100 ezer forint felvétele után 900 forintot perkálhatunk az államnak.
Árrésstop után szolgáltatási ársapka?
A 24.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy a jövőben milyen drágulást korlátozó lépéseket terveznek a szolgáltató ágazatokban, az élelmiszer-kereskedelmi árrésstop után.
A minisztérium sajtóosztálya azt írta:
„A kormány célja továbbra is a lakossági terhek csökkentése, így az elmúlt hónapokban számos intézkedés került bevezetésre annak érdekében, hogy a családok számára megfizethetőbbé váljanak az alapvető termékek és szolgáltatások. Ez alól a pénzügyi szektor sem lehet kivétel.”
Hozzátették, az elmúlt időszakban a banki szolgáltatások terén tapasztalt áremelések, különösen a folyószámlavezetési, készpénzfelvételi és átutalási díjak esetében messze meghaladták az infláció és a tranzakciós illeték növekedéséből adódó mértéket. Februárban a pénzügyi szolgáltatások díjai éves szinten 13 százalékkal, a készpénzfelvétel 15 százalékkal, a folyószámlavezetés 26 százalékkal emelkedtek, ami indokolatlan és aránytalan drágulás.
„A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat a Bankszövetséggel annak érdekében, hogy a díjemelések visszatérjenek egy indokolt szintre. Első lépésként önkéntes árkorlátozást kértünk a bankoktól, és javasoltuk speciális, elsősorban a nyugdíjasoknak és családoknak szóló számlacsomagok kidolgozását. Az eddigi ajánlatok nem voltak kielégítőek, ezért a tárgyalások tovább folytatódnak”
– jelentették ki.
Állításuk szerint a kormány nemcsak a banki szolgáltatások, hanem más kulcsfontosságú területek áralakulását is figyelemmel kíséri. A telefon- és internetszolgáltatások díjai az elmúlt évben jelentős mértékben emelkedtek, így ezek nyomon követése mellett
a kormány kész ezeken a területeken is beavatkozni, ha szükséges „a méltányos árak” fenntartása érdekében.
Újra árstop a boltokban?
Az árrésstoppal kapcsolatban azt írták:
„Az élelmiszerárak terén bevezetett árréscsökkentés célja, hogy megakadályozza az indokolatlan áremelkedéseket. Az ellenőrzések kiterjednek nemcsak az árrésre, hanem a saját márkás termékek arányára és a készleten tartásra vonatkozó kötelezettségre is. Az árrés csökkentés rendelkezéseinek betartását az NKFH szakmai irányításával folyamatosan ellenőrzik a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok.”
Hangsúlyozták, amennyiben a kereskedelmi láncok megpróbálják kijátszani a szabályokat, a kormány készen áll arra, hogy az árréskorlátozást újabb élelmiszer-kategóriákra kiterjessze, és szükség esetén újra bevezesse a hatósági árakat.
„A kormány továbbra is folytatja az egyeztetéseket a beszállítókkal, és arra kéri őket, tartózkodjanak az indokolatlan áremelésektől”
– írták.
Megírtuk, az árrésstop miatt 319 termék ára nőtt meg, van, aminél 40 százaléknál is nagyobb volt az áremelkedés. A boltoknak tilos 10 százaléknál nagyobb haszonnal értékesíteniük harminc termékkört március 17-től. Az intézkedés célja az volt, hogy megakadályozza az élelmiszerek túlzott drágulását. A szabályozás azonban csak a nagyobb, nettó 1 milliárd forint feletti forgalmú üzletekre vonatkozik,
így a kisebb boltokra nem kötelező érvényű.
Berobbant az inflációkövető adóemelés hatása
Megírtuk, miután az Orbán-kormány tétlensége miatt rengeteg pénz hiányzik a magyar kasszából, az EU-s pénzek hazahozatala helyett – amivel több mint 400 milliárd forintot buktak el – inkább az embereket sarcolja a kormány. Az inflációkövető adóemeléssel és a 2025-ös megszorításokkal rengeteg pénzhez jut a költségvetés, az emberek zsebének kárára. A bankok már kaptak is az alkalmon, és az
infláció mértékével emelik a szolgáltatások díját.
Ez alapján évente, az előző év júliusi infláció mértékével növekednek bizonyos adók, például az üzemanyag, alkohol, gépjárműadó és regisztrációs adók.
Kapcsolódó:
Íme Nagy Márton ámokfutásának ára: Sokkal többet kell fizetnünk néhány alapvető élelmiszerért
Itt a frappáns válasz: Így játsszák ki Orbán árrésstopját a kereskedelmi áruházak
