Megoldották a kereskedelmi áruházak: így zajlik az árrésstop kijátszása.
Március 17-én érvénybe lépett az orbáni árrésstop, és már el is indult a kijátszása
Újabb „zseniális” gazdasági csodafegyvert vetett be a kormány az áremelkedések ellen: az árrésstopot, amely március 17-én életbe is lépett.
A lényeg az, hogy a boltoknak tilos 10 százaléknál nagyobb haszonnal értékesíteniük harminc terméket – mert miért is ne lehetne így megállítani az inflációt? Orbán Viktor személyesen nehezményezte, hogy a 200 forintos tej 550 forint lett, így hát gondolt egyet, és szabályozta a boltok nyereségét.
Az intézkedés célja az volt, hogy megakadályozza az élelmiszerek túlzott drágulását. A szabályozás azonban csak a nagyobb, nettó 1 milliárd forint feletti forgalmú üzletekre vonatkozik, így a kisebb boltokra nem kötelező érvényű.
Megjött a kereskedelmi láncok reakciója
A piaci reakció természetesen nem váratott magára: a Lidl azonnal megoldotta a problémát, és úgy döntött, hogy a szóban forgó termékkört
egyszerűen nem árulja azoknak, akik áfás számlát kérnek.
Így nem lehet rajta haszon, de veszteség sem. Nagyon szép, mondhatni elegáns megoldás!
A Tesco viszont úgy gondolta, hogy egy kis jegyrendszeres nosztalgiázás még belefér, ezért bevezette, hogy
tejből legfeljebb egy kartonnal, tejtermékekből pedig maximum négy darabot lehet venni.
Az intézkedés egyébként csak a nagyobb üzletekre vonatkozik. A kisboltok nyugodtan annyit kereshetnek, amennyit akarnak, hiszen ők biztosan nem drágítanak indokolatlanul. A kormány tehát egy igazi mesterművet alkotott:
árstabilitás garantálva, tejhiány lehetséges, piaci torzulás garantált!
De legalább elmondhatják, tettek „valamit” az infláció ellen. Hogy az mennyire működik majd? Hát, az egy másik kérdés…
(portfolio.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Mi folyik itt? Gulyás Gergely újabb furcsa bejelentést tett az árrésstopról
