Lényegileg elvennék az önkormányzatok önálló gazdálkodásához való jogot.
A jövőben költségvetési biztost nevezhet ki a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke minden olyan önkormányzathoz, ahol „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal.
A polgármesterek szerint ez a törvénymódosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti, ugyanis minden kiadáshoz a biztos jóváhagyása kell majd. Egyes információk szerint a módosítás célja első körben egyértelműen az lehet, hogy
a főváros nyakába ültessenek egy megbízottat
– írta meg szerdán a szabadeuropa.hu.
A miniszteré az utolsó szó
Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter tartott kedden nem sajtónyilvános egyeztetést az önkormányzati gazdálkodást komolyan érintő új kormányzati tervekről. Ennek részeként július 1-jétől a MÁK egy gumiparagrafus alapján költségvetési biztosokat küldhetne az önkormányzatokhoz határozatlan időre.
A tervek szerint a településeken képződő
iparűzési adóból a kormány 65 milliárdot elvon
és egy külön alapba csoportosít, erre pályázhatnának az önkormányzatok a Versenyképes Járások Program keretében. A portál egyik forrása azt mondta, hogy a legfontosabb kérdések már eldőltek. A pályázatokról pedig úgy döntenek majd, hogy egy járás polgármestereinek kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez több lépésben sem sikerül,
akkor viszont már a miniszter döntheti el, ki juthat pénzhez.
A kincstárnál kellene tartsák a pénzük egy részét
A törvénymódosítás szerint október 1-jétől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk öt százalékát meghaladó pénzeszközeiket
kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni.
Ha használni akarják a saját pénzüket, a MÁK pedig köteles azt egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerint a tervezet alkotmányosan aggályos, de zavart is okozhat az önkormányzatok működésében.
A polgármesterek szerint ez a törvénymódosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti, márpedig ezt az Alaptörvény is rögzíti. A MÖSZ 14 pontban kifogásolta a tervezett módosításokat.
A törvény elfogadása ugyanis drasztikus változást jelent az önkormányzatok gazdálkodásában. Nagy részük ugyanis kereskedelmi bankoknál vezeti a számláját. Ez nemcsak azt jelenti, hogy piaci kamatot kapnak lekötött betéteik után, hanem folyószámlahiteli is igényelhetnek. A számítások szerint ezzel a lépéssel első körben, októbertől a 3200 önkormányzattól mintegy
háromszázmilliárd forint érkezhet az államhoz.
Gyám kerül az önkormányzatok fölé
Egy másik törvénymódosítás szerint a MÁK elnöke július 1-jétől határozatlan időre költségvetési biztost nevezhet ki minden olyan önkormányzathoz, amelynél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Hogy ez pontosan mit jelent, nem határozták meg, így gumiszabályként működhet ez a kitétel.
A helyzetet tovább rontja, hogy a helyi adóbevételek jelentős részének kormányzati elvonása miatt az önkormányzatok jelentős része anyagi gondokkal küzd. A költségvetési biztos gyakorlatilag
teljesen átveheti az irányítást az önkormányzat működése fölött.
Kinevezése után minden kiadáshoz szükséges ugyanis az ellenjegyzése. A MÖSZ ezzel kapcsolatban is részletesen felsorolta a kifogásait. Ebben többek között azt írták, hogy mivel a költségvetési biztos akár nem nyilvános módon is élhet a jogaival, éppen az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatósága sérülhet súlyosan – összegezte a portál.
Kapcsolódó:
