„Nagyon drámai a helyzet, sőt rosszabb: katasztrófa.”
Akár kormánypárt, akár ellenzéki, a 3200 önkormányzat egyik polgármestere sem tudja megmondani, hogy milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján, pontosan mikor és mennyi pénzre számíthat a kormányzattól az ígért rezsikompenzációként. Ami biztos, hogy csak töredéke lesz a szükségesnek ami majd kapnak, miközben az önkormányzatok adóterhei folyamatosan növekednek.
Ahogy megszokhattuk, most is az utolsó pillanatban várható döntés az ügyben, mert az államigazgatásban január 6-ig igazgatási szünet van, – hogy spóroljanak a rezsiköltségeken – , így az első hivatali napon, január 9-én kénytelenek az illetékesek dönteni, hiszen erre a kormány január 10-ig szabott határidőt.
A főváros és a 10 ezer lakos feletti önkormányzatok esetében az energiaáremelkedés miatti támogatás összegéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter dönt 2023. január 10-éig, méghozzá az önkormányzatok által készített menedzsment terv szerint, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képessége tükrében.
A 10 ezer fősnél kisebb önkormányzatok esetében ettől a döntési mechanizmus minden tekintetben eltérő: ebben az esetben Varga Mihály pénzügyminiszter a döntéshozó, konkrét dátumot azonban még nem jelöltek meg.
Azonban mind a 3200 település esetében közös pont, hogy
a kormányrendelet semmiféle támpontot, számítási módot vagy egyenletet nem tartalmaz,
így a polgármesterek csak találgatnak, hogy milyen sávokat, átlagokat húznak majd meg és vetnek össze az adóerő-képességükkel, illetve milyen szempontok alapján értékelik majd sajátos helyzetüket.
A hvg.hu emlékeztet, hogy ez a helyzet sokban hasonló 2021 tavaszához, amikor az állam a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva előbb elvonta az önkormányzatoktól az iparűzési adó helyben maradó részének a felét, majd ezt kompenzációként részben visszaadta.
Megjegyezték, rengeteg a bizonytalanság az ügyben, viszont a lap által megkérdezett összes polgármester egyetért abban, hogy az állami kompenzáció biztosan nem lesz elég a megnövekedett rezsiköltségeik fedezésére.
„Nagyon drámai a helyzet, sőt rosszabb: katasztrófa”
— hangsúlyozta a lapnak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, aki a 32 ezer lakosú Gödöllő polgármestere is.
Mint elmondta, ugyan jól hangzik, hogy az önkormányzatok között szétosztanak 144 milliárd forintot kompenzációra, de egyrészt fogalmuk sincs, hogy egyenként mennyit és milyen mérlegelés, számítás alapján, másrészt ez nem sokra elég.
„A gáz és a villany ára a tízszeresére nőtt, a távfűtésnél pedig annak örülhetünk, hogy az energiahivatal valamilyen okból ott éppen érvényesítette a csökkenő piaci árat és így nem a 16-szorosa lesz az ár az eddiginek, hanem csak a nyolcszorosa”
— mondta Gémesi György, aki az általa vezetett Gödöllő példáján keresztül érzékeltette, mit jelent mindez: az évi 6,5 milliárdos költségvetéssel gazdálkodó városban a büdzsé 10 százalékát kiteszi az energiaár-emelés, hiszen számításaik szerint 640 millióval kell többet fizetni majd rezsire idén, mint 2022-ben.
„Ennyi mozgástér semelyik önkormányzat költségvetésében nincs,
főleg úgy, hogy nálunk is a kiadások 70-80 százaléka bérköltség, ami szintén emelkedik januártól”
— mondta Gémesi, hozzátéve, ennyit biztosan nem kapnak kompenzációban, ráadásul miközben a kormány az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, hiszen növeli az önkormányzatok befizetési kötelezettségét is a központi költségvetésbe.
„Szolidaritási adóként Gödöllő idén egymilliárd forintot köteles fizetni, míg tavaly ez csak 700 millió volt, a teljes önkormányzati szféránál pedig a pluszteher mintegy 100 milliárd forint lesz”
— mondta Gémesi György.
(hvg.hu)
