Nagyon rosszul állunk.
2021-ben az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt
az egyik legalacsonyabb az felsőfokú oktatásban hallgatók aránya
a lakosságszámhoz viszonyítva – számolt be róla a népszava.hu.
Egész pontosan a teljes lakosság 2,96%-a járt valamelyik egyetemre, vagy főiskolára. Ezzel éppen, hogy csak előzzük Romániát (2,93%), illetve Szlovákia (2,59%) és Luxemburg (1,2%) van csak mögöttünk.
Összehasonlításképpen: Görögországban ugyanez az arány 7,98%.
A kedvezőtlen magyar mutató azért is szomorú, mert 2013-ban még
jóval magasabb volt a hallgatók aránya (3,63%).
A lapnak nyilatkozó Polónyi István oktatáskutató szerint
„a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának, a keretszámok és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének, bizonyos szakok megszüntetésének vagy összevonásának, a ponthatárok emelésének”.
A szakértő szerint ennek
hosszú távon is negatív hatása lesz a magyar gazdaság növekedésére,
mert a húzóágazatokban – mint amilyen például az informatika – minél több diplomásra lenne szükség.
2022-ben hazánk a fiatal diplomások arányában sem állt jól: csupán 32%-a volt a 34 éven aluli magyaroknak diplomás, ez pedig a
harmadik legrosszabb arány az EU-ban.
