Itt tartunk 14 év fideszes „családbarát” kormányzás után: megrázó mértékű a lakhatási szegénység.
A lakosság 30 százaléka, összesen 2 millió 877 ezer magyar ember él lakhatási szegénységben – írta meg a Népszava a Habitat for Humanity Magyarország 2024-es jelentése alapján, amelyből az is kiderül, hogy
475 ezer család lakik olyan ingatlanban, amely beázik, ahol rohad a padló,
90 ezer háztartásban nincs víz, fürdő és vécé.
Kiemelték, hogy a lakhatási szegénység a gyerekeket sem kíméli.
Leginkább a vidéki nagycsaládosokat sújtja a lakhatási szegénység
A civil szervezet immár több mint egy évtizede követi a magyarországi lakhatási állapotokat. A mostani jelentésükben megállapítják, hogy a lakhatási szegénység nem csökkent az elmúlt 10 évben. Egy átlagos háztartásban ketten-hárman laknak, de a háztartások 8,6 százaléka túlzsúfolt.
Ezekben az elsősorban a községekben élő, gyerekeket nevelő, és munkanélküli családokban jellemző, hogy 4-en 5-en élnek, átlagosan 76 négyzetméteres lakásban.
Csaknem 1,2 millió ember, 475 ezer háztartás jelezte, hogy lakásának nagy problémái vannak, például beázik a tető, nedvesedik a fal, rohad a padló. Mintegy 90 ezer olyan háztartásban nincs víz – így fürdőszoba és vécé sem –, és az ott lakók jövedelmi helyzetük miatt ezen a helyzeten önerőből nem is tudnak változtatni. Ám ez a periférikus helyzet nem csak a hátrányos helyzetű térségekre jellemző: körülbelül 150 ezren élnek a városok környékén zártkerti, külterületi, alacsony komfortú vagy komfort nélküli ingatlanokban.
Mintegy 328 ezer háztartás, 680 ezer ember nem engedheti meg, hogy megfelelően fűtse az ingatlanát, ez a probléma elsősorban a fával fűtő, községekben élő, inaktív háztartásokra jellemző.
Megfogalmazták, mit jeleet pontosan a lakhatási szegénység: ahol a háztartás a teljes bevételének legalább 40 százaléka a lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítja. A hazai háztartások 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Viszonyításként leírták, hogy a családok átlagosan bevételeik 24,6 százalékát fizetik ki erre a célra.
Kitértek arra is, hogy 2022-ben a társadalmat megközelítőleg 4 millió háztartás alkotta, átlagos 2,32 fő élt együtt, de háztartások egyharmada egyszemélyes volt. Felében 1945 és 2000 között épült önálló családi házban éltek, egymillió háztartás pedig ’45 után épült társasházban, panelben lakott. Csaknem 90 százalék a magántulajdonú ingatlanok aránya, a háztartások 7,6 százaléka bérli az otthonát. Az ingatlanok jellemzően 3-4 szobásak, átlagos nagyságuk 80 négyzetméter. Az ország 300 legszegényebb településén 304 ezren laknak, az érintettek összesen 117 ezer ingatlannal rendelkeznek.
Nincs valódi szándék a lakhatási szegénység kezelésére
Az elemzésben is olvasható, hogy idén a kormányzati kommunikációban már megjelent ugyan a megfizethető lakhatás témája, a lakhatási válság problémája. Ugyanakkor a javaslatok rövidtávú célokról szólnak, elsősorban az építőipar és a gazdasági növekedés fellendítését szolgálják, a lakhatási szegénységgel küzdők problémáit nem kezelik.
A családpolitikai típusú lakástámogatások sem érik el őket. A gyermekvállalást tervező háztartások egy része nem, vagy nem a maximális összegig hitelképes. Új eladósodási kockázati csoportként megjelentek a családtámogatásokhoz kötött gyermekvállalási feltételt nem teljesítő háztartások.
A kamatstop azoknak az adósoknak kedvez, akiknek nem okozna nehézséget a megemelt törlesztőrészletek megfizetése, az eszköz így társadalmilag igazságtalan. Az új otthonfelújítási támogatási program, amely 20 ezer, 1990 előtt épült családi ház energiahatékony felújítására adhat lehetőséget, a lakhatási szegénységben élők egy része számára nem hozzáférhető a program.
A kiemelt kormányzati beruházások nyomán családok veszítik el az otthonukat, sok esetben a beruházó nem gondoskodik a kiszorulók megfelelő elhelyezéséről. Példaként említik Budapesten a Rákosrendező rozsdaövezeti területén a MÁV szolgálati lakásaiban élőket, illetve Budapest-Józsefvárosban több helyszínen, például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusfejlesztésén a lakosság kiszorításával fenyegető állami beruházások előkészítése zajlik.
Az ukrajnai menekültek lakhatásának támogatásából jórészt kivonult az állam a lakhatási támogatásokhoz való hozzáférés szigorításával. Nem rendeződött a recski kőbányából lezúdult 2023. júniusi sárlavina károsultjainak lakhatása sem.
A szervezet több javaslatot fogalmazott meg a lakhatási szegénység csökkentésére, egyebek mellett a bérházfejlesztést, a lakbértámogatást és a lakásbérleti piac kifehérítését. Emellett az épületek energetikai felújításának hazai és EU-s forrással támogatását is érdemes igénybe venni.
Kapcsolódó:
Jön a hidegzuhany: Így lehet lakáshoz jutni az Orbán-kormány tizennegyedik évében
Dobrev Klára: Orbán csak akkor érzi a füstöt, amikor a ház már gyakorlatilag leégett
