Ukrajna aggodalmát fejezte ki az újabb fejlemények után.
Fokozódó harctéri cselekményekre számítanak Ukrajnában az amerikai elnökválasztás után. Donald Trump megválasztásával pedig ezzel egy időben megindulhat a diplomáciai közeledés is Oroszország és az Egyesült Államok között.
Mi történt? Putyinék már tárgyalnának a Donald Trump kormányával
Mint ismert, a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország eddig csak óvatos nyilatkozatokat adott ki Trump megválasztása után. Azonban a friss információk szerint az orosz vezetés gesztusai arra engednek következtetni, hogy
készek lehetnek a tárgyalásokra
– hívta fel a figyelmet Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
A szakember szerint abban bíznak Putyinék, hogy az amerikai fél el fogja fogadni az orosz elnök júniusban közölt feltételeit. Amerikai részről azonban olyan hírekkel lehet találkozni, amelyek ugyan engednének Oroszországnak a területi követelések tekintetében vagy Ukrajna NATO-tagságát illetően, de alapvetően továbbra is a NATO szövetségesként tekintenének Kijevre.
„Bár a régi-új elnök hivatalosan még nem közölt konkrét béketervet – nem is biztos, hogy a nyilvánosság a tárgyalások előtt értesülne az amerikai ajánlatról, legfeljebb szivárogtatások alapján –, így nem tudhatjuk, hogy a sajtóban megjelent hírek mennyire fedik az újonnan felálló adminisztráció valódi szándékait.
Valószínűsíthető, hogy Trump sem szeretne üres kézzel távozni a jövőbeli tárgyalóasztaltól. A béke elérése így annak ellenére sem lesz könnyű feladat, hogy az alapvető szándék úgy tűnik, – Kijev kivételével – minden fontosabb szereplőben megvan valamiféle kompromisszumra”
– közölte az Indexnek a kutató.
Kijev attól tart, hogy számukra kedvezőtlen megállapodás születhet
Ukrajna azonban jelezte, attól tartanak, hogy számukra kedvezőtlen megállapodás születik. Úgy tudni, Kijev abban bízik, hogy az orosz elnök el fogja utasítani Trump ajánlatát, így az új amerikai elnök tovább fokozná az Ukrajnának nyújtott támogatást. A szakértő ezzel kapcsolatban jelezte: ez nem lesz könnyű menet Ukrajnának.
„Jelenleg nehéz megítélni, hogy ennek mennyi a realitása:
bár korábban is voltak olyan találgatások, amelyek szerint Trump a támogatások fokozásának ígéretével ültetné tárgyalóasztalhoz Kijevet – miközben Moszkvának ennek ellenkezőjét ígérné, és az ukránokra is ezzel gyakorolna nyomást, ha nem lennének hajlandóak a tárgyalásokra –, ezek hitelességét sem erősítette meg senki”
– mutatott rá Kosztur András.
2025-ben ér véget a háború?
Mint arról lapunk is beszámolt, a Washington Post hétfőn arról írt, hogy Trump és Putyin telefonon egyeztettek egymással. Arról írtak, hogy a felek között szóba került az orosz–ukrán háború is, ám a Kreml később cáfolta a lap értesüléseit, amelyeket Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „teljes valótlanság”-nak minősített. Kosztur András ugyanakkor jelezte, nem zárható ki teljességgel, hogy a kapcsolatfelvétel már megtörtént.
Mint ismert, Donald Trump az amerikai választás előtt már többször is ígéretet tett az orosz–ukrán háború lezárására. A kutató szerint a „béketárgyalásokkal” kapcsolatban ismerhető a részletesen deklarált orosz álláspont, amely mellett kitart Oroszország és ezt érvényesíteni is kívánják a tárgyalások során is.
„Másrészt ott van az új amerikai vezetésnek a háború lezárására vonatkozó szándéknyilatkozata, amiről azonban további konkrétumok nem ismertek. Ezentúl pedig van egy harmadik oldal is, Kijev és annak nyugati támogatói, akik a háború folytatásában bíznak, sőt, azt még megnyerhetőnek tartják”
– mondta a kutató, hozzátéve, sajtóhírek szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök arra akarja rávenni Joe Biden amerikai elnököt, hogy Trump beiktatása előtt engedélyezze a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszország területén.
Kosztur András úgy véli, erre Oroszország minden bizonnyal az ukrán energetikai rendszer elleni csapással vagy a háború egyéb módú eszkalációjával válaszolna, amely rossz hangulatot teremtene a tárgyalásokhoz.
„Ezzel együtt is megvan az esély rá, hogy 2025-ben véget érjen a háború,
a következő hónapok pedig döntőek lehetnek ebből a szempontból, mind a harctéri helyzet alakulása, mind pedig a diplomáciai manőverek miatt”
– mondta a szakember.
Oroszország nem tett le birodalmi törekvéseiről
Kosztur András a lapnak arról is beszélt, hogy az orosz elnök Valdajon elmondott beszéde a kazanyi BRICS-országok csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat szellemét idézte, és ugyanazt az alternatív, nem nyugati központú globalizációs programot vázolta, mint a néhány héttel korábbi dokumentum – hívta fel a figyelmet.
„Ami újdonság volt, hogy az orosz elnök tulajdonképpen többször is az Egyesült Államokat szólította meg, amiből összességében kiolvasható, hogy az ukrán háborút lezáró megállapodáson kívül Washington számára egy másik ajánlata is lehet Moszkvának, ami ismét egybecseng a kazanyi BRICS-zárónyilatkozattal.
Ez az ajánlat pedig arról szólna, hogy az Egyesült Államok új vezetése, ahelyett hogy saját már visszahozhatatlan hegemóniájának védelmében konfrontálódna az újonnan felemelkedő államokkal, inkább működjön együtt velük, és élvezze a világrend átalakulásának előnyeit”
– részletezte a vezető kutató, kiemelve: a Trump-adminisztráció hivatalban töltött idejének első lépései árulkodóak lehetnek nemcsak az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz közeledés, de ezen átfogóbb ajánlat sorsa szempontjából is.
Kapcsolódó:
Itt a fordulat? Telefonon tárgyalt egymással Trump és Putyin a háborúról
