Összehasonlító elemzés.
Bajban a kiskereskedelem is
„[A] magyar gazdaság éppen azért mutatja a fordulat jeleit, mert a magyar lakosság és családok fogyasztása és bizalma megerősödött. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy a családok többet költenek a boltokban és többet tudnak utazni. A rémhírek helyett tények: már az év második negyedévében helyreállt a kiskereskedelmi forgalom, augusztusban pedig éves bázison 4 százalék felett emelkedett, az év hátralevő részében pedig tovább nő, ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt.” (Nagy Márton miniszter – 2024. október 31.)
Bajban vagyok, sőt egy kicsit szégyellem is magam, mert megint az ifjú csodacsúcs-miniszter szavait kell cáfolnom. 2024. november 7-én a reggeli órákban ismét elgondolkodtató számok láttak napvilágot: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent. 2024. január–szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – mindössze 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
• Nézzük csak meg a tavalyi adatokat! 2023. szeptemberében (2022. szeptemberéhez viszonyítva) kiskereskedelmi forgalom volumene 7,3 százalékkal csökkent. Tehát tavaly ilyenkor mínusz 7,3 százalékot mértek, most pedig plusz 1,7 százalékot.
Erről a folyamatról állítja azt a gazdasági miniszter, hogy
„helyreállt a kiskereskedelmi forgalom”.
A borzalmasan rossz bázisszámról van egy alig érezhető elmozdulás, és ezt már világraszóló eredményként hirdeti Nagy Márton! Az már csak hab a tortán, amikor azt próbálja velünk elhitetni, hogy a családok bizalma megerősödött.
Mi és ki iránt, Nagy miniszter úr?
• Érdemes rápillantani az idei év néhány forgalmi indexére:
2024. január/2023. január +0,6 %
2024. április/ 2023. április +3,2 %
2024. augusztus/2023. augusztus +4,1 %
2024. szeptember/2023. szeptember +1,7 %
A KSH még azt is odabiggyeszti, hogy „a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz (augusztushoz) képest 1,4 százalékkal mérséklődött, amire hatással volt az árvízhelyzet is.”
Tehát azért nem vásároltunk, mert áradt a TI…TI…, ja bocsánat: a Duna. Katasztrófahelyzetben a lakosság mindig többet vásárol (bekészletez), árut halmoz fel, de most megtudhattuk a Hivataltól, hogy szeptemberben a magas vízállás miatt nem mentek a boltba az emberek.
Ez most komoly?
• Arról nagyvonalúan nem teszek említést, hogy ezek egyáltalán nem bivalyerős számok, de most inkább a folyamat ívére hívnám fel a figyelmet. Ahogy a sportban szokták viccesen mondani: „a gyenge kezdés után gyorsan visszaestünk”.
A nominális keresetek 13-14 százalékkal nőttek idén, a nyugdíjakat 6 százalékkal emelték, de a „ravasz” magyarok juszt se fogyasztanak! Nem mert, mert az elmúlt évek adósságait rendezik, küzdenek a rezsiszámlák kiegyenlítésével, és ha marad pénzük az országhatár közelében élő honfitársainknak, nos, akkor irány az osztrák, a horvát vagy a szlovák bevásárlóközpont.
Így aztán nincs magyar forgalom, nincs magyar áfa, nincs magyar jövedéki adó bevétel.
Mer’ ez ilyen egyszerű, miniszter úr!
