Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató lett Lázár valódi tükörképe.
1500 milliárd kellene a MÁV járműparkjának modernizálásához
A MÁV-nak alsó hangon is
1500 milliárd forintra lenne szüksége a következő 5-8 évben,
hogy modernizálni lehessen a teljes vasúti járműparkot
– nyilatkozta az Indexnek Hegyi Zsolt, a MÁV új vezérigazgatója.
Kitért rá, hogy a 15 projektet magában foglaló, 800 milliárd forintos vasútépítési program felét az Európai Beruházási Bank állja, ezért az ütemterv szigorú: még idén el kell jutni a közbeszerzések kiírásáig, jövőre már dolgoznának a munkagépek, hogy 2029-ig minden befejeződjön – részletezte a vezérigazgató, hozzátéve: az átfogó reformok, valamint a fejlesztések fókuszában „a pontosabb menetrend és az utasok komfortérzetének növelése áll”.
„A személyes tapasztalataimon túl azonban az is fontos, hogy az átláthatóság és a hatékonyság érdekében közelítsünk az adatvezérelt működési modellhez. Ha van előttünk egy szám vagy statisztikai mutató akár a menetrendszerűségről, akár az utasforgalomról, akkor társuljanak hozzá mélységi ismeretek is. Az a célom, hogy a sok adatból tudás, a tudásból pedig gyakorlati változás legyen a MÁV-csoportnál”
– fogalmazott Hegyi Zsolt.
Arra vonatkozóan, hogy az elmúlt időszakban az egészségügy és az oktatás anomáliái mellett már a vasút botrányaitól is – amelyek leginkább a késések és az elavult infrastruktúrából adódtak – hangos volt a közélet, Hegyi Zsolt elmondta: ha a vasút,
a helyközi közösségi közlekedés téma a közéletben, ezáltal fontos társadalmi kérdés, az jó.
Azzal védekezett, szerinte bármilyen üggyel könnyebb úgy érdemben előrehaladni, ha közfigyelmet kap. Ugyanakkor megjegyezte, amikor szerinte „politikai vitákról van szó„, az kevésbé a MÁV vagy az ő asztala.
Lázár János miatt kisiklott egy vonat
Mint ismert, óriási felháborodást váltott ki, amikor a nyáron kisiklott egy szerelvény a Keleti pályaudvarnál. Csupán a szerencsének köszönhető, hogy nem történt tömegkatasztrófa. A váltó hibásodott meg a pályaudvaron, amelynek megjavítását éppen Lázár János húzta ki a „fejlesztésekből”, a vonat pedig ezért siklott ki.
„A biztonság számomra nem népszerűségi kérdés, hanem alap.
Az említett esetet sem azért vesszük komolyan, mert amiatt esetleg majd kevesebben utaznak velünk. A biztonságból még
forráshiány miatt
sem engedünk, egyébként a sokszor és érthetően bírált lassújeleknek is ez az első számú oka. Függetlenül attól, hogy van-e sérülés vagy keletkezik-e kár, minden ilyen balesetet egy MÁV-tól teljesen független közlekedésbiztonsági szervezet vizsgál ki”
– mondta az esettel kapcsolatban.
Hozzátette, ez egy minden részletre kiterjedő adatfelvétel és átfogó szakmai vizsgálat, de várhatóan most már hamarosan kézhez kaphatják a vizsgálat eredményét. Szerinte a fő kérdés az, van-e olyan általános következtetés a karbantartásra vonatkozóan, amely a folytatásban előbbre visz.
„Másképp fogalmazva engem az érdekel, hogy a balesetnek van-e önmagán túlmutató tanulsága vagy a véletlenek szerencsétlen összjátéka volt az, ami történt”
– jegyezte meg.
Ausztria nyomában a MÁV?
Arra a kérdésre, hogy reálisan nézve hány éves lemaradásban vagyunk a nemzetközi sztenderdektől, valamint hogy a MÁV miként javítaná a nemzetközi versenyképességet a régiós országokkal – például Ausztriával – szemben, a vezérigazgató kifejtette: „Magyarországon a társadalom és hagyományosan a kormányzatok is azt képviselik, hogy nagy, sőt egyre nagyobb volumenben legyenek közösségi szolgáltatások”.
Megjegyezzük, éppen az Orbán-kormány számolta fel sorra a közösségi szolgáltatásokat az ukrajnai háború miatt. De még a nyáron is írtunk róla, hogy közel 100 postafiókot zárt be a Magyar Posta. Emellett a napokban kiszivárgott, hogy Lázár Jánosék járatritkításokat terveznek a HÉV vonalán is.
Hegyi Zsolt állította, hogy a közlekedő vonatok száma az elmúlt öt évben – az ismert műszaki állapotok ellenére is – tovább nőtt, méghozzá, nagyjából 15 százalékkal.
„Azzal ugyanakkor érdemes szembenézni, hogy az elmúlt 20 évben az volt a megszokott, hogy a vasúti infrastruktúra- és járműállomány-fejlesztés terén
uniós forrásokra támaszkodunk, amelyek most nem érhetők el„
– mondta némileg árnyalva korábbi kijelentéseit.
„A MÁV-csoport részéről én csak a tényt rögzítem: az uniós forrásokkal terveztünk, és most nincsenek, a hiányuk pedig komoly kihívás jelent mind a vasútépítésben, mind a járműbeszerzésben, vagy épp a karbantartás területén”
– rögzítette.
Elmondta, Ausztriának például több évtizedes, nemzeti forrásokra épülő stratégiája van. Meghatározták, hogy az osztrák vasút – tágabb értelemben a közlekedés – mennyi idő alatt honnan hová szeretne eljutni, a célkitűzésekhez pedig adekvát programokat rendeltek. Nekünk is látni kell, hogy ad hoc projektek, pontszerű beavatkozások helyett hová jutánk el előrelátóbb tervezéssel. Ennek érdekében készül a 10 éves közlekedésfejlesztési stratégia, amelynek a kidolgozása az Építési és Közlekedési Minisztériummal közösen már megkezdődött – jegyezte meg.
„Tájékoztatást és megoldást kell adnunk. Elvileg mindegyikre képesek vagyunk, az én célom pedig az, hogy gyakorlatilag is azok legyünk. Erre vannak Nyugat-Európában nagyon jó példák, mi pedig tanulni fogunk belőlük”
– jelentette ki.
Ötpontos akciótervet hirdettek
Hegyi Zsolt közlése szerint a készülő jogszabályban az állam pontosan definiálni kívánja azokat a közlekedési közszolgáltatással kapcsolatos jogokat, amelyeket Magyarország minden állampolgára számára biztosítani kell, éljen nagyvárosban vagy vidéki kistelepülésen. Ezzel az állam gyakorlati felelősséget vállal azért, hogy mindenkinek meglegyen a lehetősége eljutni A-ból B-be, legyen az úti cél iskola, munkahely, egészségügyi intézmény vagy bármi más. A mobilitási alapszolgáltatás hozzásegít bennünket a társadalmi esélyegyenlőséghez – mondta.
A HÉV-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott:
járműhiány van, döntés még nincs.
Úgy folytatta: megoldás viszont lesz. A vezérigazgató véleménye szerint az, hogy a HÉV-flotta elöregedett, nem két napja vagy két éve derült ki, hanem évtizedek óta kiszámíthatóan tudni lehet. Erre a kihívásra nem politikai, hanem szakmai választ kell adni – tette hozzá. A helyzet kezelésére szerinte olyan megoldást kell keresni, amely
a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti.
Ez szöges ellenkezője Lázár János állításának, amely szerint nem lesz járatritkítás, mert azt csak a túllőtt belpesti liberálisok szajkózzák. Hegyi mondata arra utal, hogy igenis lesz ritkítás, de csak a csúcsidőszakon kívül.
„A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát határozottan cáfolom, mindegy, hogy ki milyen papírra hivatkozik: nincs menetrendi döntés, de még nem is kell, hogy legyen. Aminek viszont kell lennie, az a szakmai egyeztetés. Szeretnék ehhez visszatérni”
– közölte.
