Közel 100 postafiókot zárt be csütörtöktől a Magyar Posta.
Konkrétumokról nem adott tájékoztatást a Magyar Posta, amely közel 100 postafiókot bezárt augusztus elsejével, dolgozókat bocsájtva el – írta meg csütörtökön a 24.hu.
A kistelepüléseken lehúzták a rolót
Az ország különböző pontjain található kistelepülések mellett budapesti fiókok is szerepelnek a listán.
A lépés következtében számos postai dolgozó vesztette el az állását.
Az állami mamutcég egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt.
A postások egy zárt Facebook-csoportban osztják meg napok óta a híreket. Olyan, 1500 fő alatti települések nevét említik, mint: Lad, Sonkád, Ecseg, Csokvaomány, Szigetbecse, Homokszentgyörgy, Zalahaláp, Pusztazámor, Pécsely és Sáregres.
Az ország különböző pontjain tehát egyszerre került lakat a postákra.
Tájékoztatás nincs, a dolgozók csak találgatnak
A dolgozói becslések szerint körülbelül 90–100 postahivatalt zártak be országszerte.
A Postás Szakszervezet elnöke, Tóth Zsuzsanna megerősítette a portál információit,
ám pontos számot ő sem tudott mondani.
Ő is arról beszélt, hogy elsősorban kistelepüléseken lévő posták vannak a listán. Ám Budapesten is van olyan bérelt postahely, amelynek a bérleti szerződését felmondta a vállalat.
A szakszervezetnek egyelőre arról sincs információja, hányan veszítik el állásukat.
A dolgozói beszámolók szerint sokan vannak a listán. Olyan kolléga is, akik egyedül nevelnek három gyermeket, vagy csak 1–2 éve lett volna hátra a nyugdíjig.
Tóth Zsuzsanna szerint a Magyar Posta ilyenkor automatikusan felajánlja az állásukat veszített dolgozóknak a környező településeken elérhető postai állásokat, ha vannak ilyenek.
A szakszervezet segíti a tagok elhelyezkedését és további lehetőségek keresését.
A Magyar Posta már régen tervezte a „költségcsökkentést”
Az állami nagyvállalat már régebb óta tervezi, hogy az 1500 lakosúnál kisebb települések esetében eltérő formában nyújt szolgáltatást. Első körben az önkormányzatoknak vagy helyi vállalkozásoknak ajánlották fel az üzemeltetést.
Ahol ez a megoldás nem működött, ott mobilposta szolgáltatással látják el a településeket.
Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség miatt egy-egy településről nem vonulhatnak ki teljesen. Ezért minimum a mobilpostát mindenhol biztosítaniuk kell.
A mobilposta szolgáltatás azt jelenti, hogy a postai dolgozók gépjárművel járják a településeket. Egy-egy településen egy szűk idősávban biztosítják a küldemények kézbesítését, valamint a levelek és csekkek feladását is.
Előfordulhat, hogy csupán 10–40 percig érhetők el, és adott esetben csak délelőttönként.
Már Orbánék is költségcsökkentésre köteleznek
Megírtuk, hogy a szerda esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében az állami vállalatoknál komoly megtakarítást kell elérni idén. Igaz, a Magyar Posta a kivételek közé tartozik, ám a gazdaság romokban hever, ez pedig a postát is érinti.
A rendelet kimondja, hogy
„az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás elveire tekintettel, továbbá a költségtakarékosság, a központi költségvetési források hatékonyabb felhasználása és a Társaságok működésének észszerűsítése érdekében –
megtakarítást kell elérni a 2024. év során, elsősorban a személyi jellegű ráfordításai terhére”.
Ha eddig nem láttuk volna, mekkora a baj
A rendelet bizonyos szempontból meglepő, hiszen feketén-fehéren kimondja, hogy a dolgozók bérén kell spórolni. Másrészt azonban az elmúlt hónapokban már nem lehetett véka alá rejteni, hogy óriási baj van.
Beszámoltunk arról, hogy a hatalmasra duzzadt költségvetési hiány miatt
az Európai Bizottság döntése alapján túlzottdeficit-eljárás indult Magyarország ellen.
A közösen elfogadott uniós feltételek szerint az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Eközben az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60 százaléka. E feltételek célja, hogy megakadályozzák a tagállamok túlköltekezését.
Az Eurostat által 2024. április 22-én hitelesített adatok alapján Magyarország GDP-arányos
államháztartási hiánya 2023-ban 6,7 százalék,
az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig 73,5 százalék volt – emlékeztetett a bizottság, amely júniusban tett javaslatot az eljárás megindítására.
Orbánék suttyomban eladósították az országot
Megírtuk, hogy 1 milliárd eurós hitel felvételéről döntött az Orbán-kormány, Kínából érkezik a „segítség”.
Orbánék 1 milliárd euró összegben vettek fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal.
Az összeget április 19-én teljes összegben lehívta a kabinet – derült ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól: a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel az Orbán-kormány.
2027. április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő 3 év.
(Kiemelt képünk illusztráció)
