Szijjártó Péter agya elborult az ENSZ-es találkozó után.
Magyarország elleni „álhírkampány”-nyal vádolta meg Szijjártó Péter a külföldi hatalmakat.
Az ENSZ New York-i közgyűléséről jelentkezett be a külgazdasági és külügyminiszter kedden este. A tárcavezető az ATV Egyenes beszéd című műsorában adott több mint negyedórás interjút, amelyben összefoglalta a közgyűlésen tett felszólalásának fő pontjait.
Szóba került a háború Ukrajnában, a számos biztonsági kockázatot rejtő nemzeti kártya program és a csádi misszió is. A Libanonban felrobbantott csipogókról is beszélt, ezeknek az eszközöknek a nemzetközi sajtóhírek szerint közük volt Magyarországhoz. A külügyi tárcavezető durván kifakadt:
„hatalmas álhírkampány zajlik itt Magyarországgal szemben”
– állította a tárcavezető.
Szijjártó elmagyarázta, szerinte mire való az ENSZ
Kiemelte Magyarország szerepét a háború lezárásának elősegítésével kapcsolatban. Elmondta, hogy miért jött létre az ENSZ. Azt is hangsúlyozta, hogy különbözően működő országok szövetsége ez, nem úgy, mint az Európai Unió vagy a NATO. Az a cél, hogy
mindenki tudjon beszélni mindenkivel mindenről.
Szerinte emiatt alkalmas a háborús ellenfelek számára is közvetítő fórumnak.
Azt javasolta, hogy akik nem tudtak beszélni egymással, azok próbálják meg az ENSZ keretén belül. A háborúkat tárgyalóasztalnál kell megoldani, nem a csatatéren, amely nagyon sok áldozatot követel – jegyezte meg.
Eredményes a békemisszió vagy nem?
Szijjártó Péter felvázolta, hogy mindkét fél rengeteget költ a háborúra, de a fegyverszállítások nem változtatnak semmin, csak tovább nő a konfliktus, ez nem jó stratégia.
A műsorvezető emlékeztette a külügyminisztert, hogy Donald Trump szerint egy nap alatt le lehetne zárni az orosz–ukrán háborút, ha Ukrajna hajlandó lenne a kompromisszumra. Közben pedig Vlagyimir Putyinnak azt mondaná, hogy ha nem fejezi be a konfliktust, akkor hatalmas támogatást adna az ukránoknak.
Erre Szijjártó elismételte, hogy a fegyverszállítások nem szolgálják a háború lezárását. Azonnali tűzszünet kell, de egyelőre nem tárgyalnak békemegállapodásról, így annak tartalmát sem ismerjük – jegyezte meg.
Donald Trumpot alkalmasnak és képesnek érzi, hogy tárgyalásokat kezdjen a békéről (sic!). Kamala Harris győzelmi esélyeit nem akarta találgatni Szijjártó, de szerinte az egész világnak és Magyarországnak is az tenne jobbat, ha Donald Trump nyerné az elnökválasztást az USA-ban. Azt mondta, hogy elfogadják majd a választások eredményét.
Orbán Gáspár és Csád
A csádi misszió elsősorban a migráció megfékezése miatt fontos a kormánynak, legalábbis a miniszter szavaiból erre következtethetünk. Hangsúlyozta, hogy a csádi magyar katonai misszió humanitárius segélyakció része. A Száhel-övezetet terrorszervezetek veszélyeztetik, ez felgyorsíthatja a migrációt, ezért kell ott lenni – jelentette ki
A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint ez egy nagyon veszélyes akció. Szijjártó hozzáfűzte, hogy Magyarország nem játszik hazárdjátékot, és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi kötelesség. Magyarázata szerint a missziónak semmi köze ahhoz, hogy a francia befolyás csökkenésével Oroszország pozíciói erősödnek a régióban.
Cáfolta, hogy Orbán Gáspár kapcsolatainak szerepe lenne a misszióban, hiszen a külügy tárgyalt Csádban, ők jelölték ki a miniszteri biztost. A miniszterelnök fiának szerepét úgy kommentálta:
„Kicsit rosszulesik, mert én jártam Csád fővárosában tárgyalni erről a kérdésről”.
Legközelebb magunknak (a külügynek – szerk.) egy kicsit több figyelmet szeretne kérni.
Ezután kijelentette:
Ukrajnába NATO-kontingens részeként sem küld Magyarország katonákat.
Magyarország kinyitotta a schengeni kaput az orosz kémek előtt
„Nonszensz, ordas nagy hazugság!”
− fakadt ki Szijjártó, amikor a belorusz és orosz állampolgárok számára könnyített, Európai Unióba való bejutásról kérdezték. Szerinte az Európai Unió 40 ezer vízumot adott ki belorusz állampolgároknak, ennek 60 százalékát a németek engedélyezték.
A felvetésre, hogy az egyik uniós biztos elmondta, hogy egy szigorítás miatt az unióba érkező oroszok száma 90 százalékkal csökkent. A beloruszoknak adott európai uniós letelepedési engedélyek legtöbbjét viszont Magyarország adta ki, Szijjártó Péter úgy vélte, hogy
a kormány akkor sem könnyített a vízum kiadásán.
A nemzeti kártya program szerinte kizárólag a munkavállalásról szól, egy munkaerőpiaci intézkedés. Ezt az is bizonyítja, hogy Magyarországon mindössze 7 ezer orosz van.
Itt érdemes visszaemlékezzünk, hogy korábban a magyar sajtó a letelepedési kötvényprogram idején sok letelepedést kapott orosz állampolgár kilétére derített fényt:
- Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés főnökének családtagjai,
- Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja, és családtagjai,
- Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője,
- Alekszej Jankevics, a Gazprom egy leányvállalatának igazgatója,
- Andrej Kalmikov, az orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának vezetője is.
Fedőcég az izraeli vállalat?
Az elmúlt héten Libanonban eszkalálódott a helyzet. A „csipogós robbantáshoz” kötődő magyar szálról is kérdezték Szijjártó Pétert. Szerinte
ez egy álhírkampány része (nyilván ezért ül össze a nemzetbiztonsági bizottság is – a szerk.),
mert Magyarország nem vesz részt emberi élet kioltására alkalmas eszközök gyártásában.
„Bár a helyi cég vezetője magyar, de saját állítása szerint csak közvetítő az ügyben, amely nem operatív, hanem kereskedelmi partner”
− mondta a külügyminiszter.
A külgazdasági és külügyminiszterrel készült teljes interjút itt nézheted meg:
(atv.hu/YouTube)
