A halál vizsgálata nagy kihívást okoz az orvostudomány számára, de érkezett egy új felfedezés.
Az orvostudomány aktívan vizsgálja a halál folyamatát
Az orvostudomány folyamatosan kutatja a halál folyamatát, azonban a témában meglehetősen lassan haladnak a kutatások annak jól ismert korlátai miatt. Aki nem tud tetszőleges vallásos
elképzelésbe kapaszkodni a halálfélelem elleni küzdelemben, az megpróbálhatja a halál
fokozatosságát és átmeneti jellegét a megnyugtató elemek oldalára állítani.
Egy, a Physiology nevű szaklapban megjelent új kutatásban megállapították, hogy van egy úgynevezett „harmadik állapota a létezésnek„, amely ugyan életnek már nem, de még halálnak sem tekinthető. A harmadik állapot voltaképpen azt takarja, hogy a teljes organizmus – ez esetben mondjuk például akár az ember – már nem tekinthető élőnek, (azaz beállt nála az agyhalál), azonban a halottnak tekinthető szervezetben továbbra is élő sejtek működnek.
Bizonyos sejtek a halál után is életben maradnak
Az érdekesség ebben nem az, hogy az ember egyes sejtjei a halála után még nem azonnal állnak le,
hanem az, hogy bizonyos sejtek az egyébként halott szervezetben új képességek kifejlesztésére
válnak képessé.
A utatást publikáló két szakember, Peter Noble a Washingtoni Egyetemről, illetve Alex Pozhitkov a City of Hope Medical Centertből a The Conversationnek azt nyilatkozta, hogy
„bizonyos sejtek, amennyiben tápanyagokat, oxigént, bioelektromosságot, illetve kémiai ingert kapnak, képesek arra, hogy többsejtű organizmussá alakuljanak át amely a halál után új funkciókat képes ellátni.„
Az orvostudomány csodája: ezt találta a halál kutatásával foglalkozó csoport
A kutatócsoport más témába vágó kutatást is hozzávett a sajátjához, így találtak rá egy Egyesült
Államok-beli felfedezésre, amelyben bizonyították, hogy halott békák bőrsejtjei képesek voltak arra, hogy
többsejtű, úgynevezett „xenobot” organizmussá váljanak.
Ezek döbbenetes módon olyan viselkedést mutattak, ami meghaladta az eredeti biológiai szerepüket:
csillóikkal képesek lettek arra, hogy a környezetükben mozogjanak, míg értelemszerűen egy élő szervezet
bőrsejtjének nincsen szüksége ilyen képességre.
Mi az oka a jelenségnek?
Továbbá az emberi tüdősejtekről is sikerült bizonyítani, hogy miniatűr többsejtű szervezetté álnak
össze, amelyeket „anthrobot„-nak nevezetek el. Ezek nemcsak a környezetükben tudnak „célirányosan”
haladni, de arra is képesek, hogy mind magukat, mind a közelben lévő sérült idegsejteket
megjavítsák.
A jelenség magyarázata még nem tisztázott, de
elekromos áramkörök rejtett rendszerét sejtik
az újraéledő sejtek megjelenése mögött.
