A határon túliak szavazatát új módon használná fel a Fidesz, hogy bebiztosítsa magát a választáson.
Kiderült, hogy valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának a lehetőségét – írta a valaszonline.hu.
A nemzetközi térben bár nem ismeretlen ez az eljárás, a kormány célja ezzel a határon túliak képviseletének megerősítése helyett sokkal inkább
saját hatalmának garantálása lehet,
amennyiben az itthon túlságosan meggyengülne.
Franciaországban 2012 óta vannak saját képviselői a külföldön élő állampolgároknak, de ott az egész világon élő franciákat választókerületekbe sorolják – például észak-amerikai választókerület, dél-afrikai stb.
Vizsgálják, mivel kompenzálják, ha itthon meggyengülnek
A laphoz augusztusban eljutott információ szerint szakértők bevonásával valóban vizsgálják a kormánypártiak a lehetőséget. Egyelőre úgy tűnik, hogy francia minta szerint alakítanák át a nem Magyarországon élők szavazati jogát.
A lap emlékeztetett, hogy azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi állandó lakcímmel, 2014-ben szavazhattak először. Elsöprő többségük minden alkalommal a Fideszt támogatta.
- 2014-ben 95,4 százalékot;
- 2018-ban 96,2 százalékot;
- 2022-ben 93,98 százalékot hozott ez a kormánypártoknak
– foglalta össze a portál.
Egyre több a határon túli szavazó
A határon túli, Trianon utáni magyar területeken élő magyarok egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy szavazzanak a magyar parlamenti választásokon.
2014-ben 128 ezren adtak le érvényes szavazatot, 2022-ben ez a szám már több, mint duplájára emelkedett,
akkor ugyanis közel 269 ezren voksoltak.
– írták.
Nagy többségében a szomszédos országokban élő magyar kisebbséghez tartozók szavaztak ilyen módon.
A rendszer visszaélésekkel terhelt jelenleg is. Megírtuk, hogy 2022-ben egy teljes zsák kidobott és részben elégett magyarországi választási szavazólapra bukkantak Romániában. A bezsákolt szavazólapokra egy illegális hulladéklerakatként használt üres telken találtak rá, az építkezési hulladékok törmelékkupacai között. A szavazólapok már ki voltak töltve: az ellenzéki koalícióra illetve a Mi Hazánkra húzták be rajtuk az ikszet.
2014-ben emiatt volt kétharmada a Fidesznek
Azon a választáson ugyanis egy mandátumot jelentett a kormánypártoknak a határon túliak szavazata, de pont ezzel lett meg a kétharmados többségük a parlamentben. 2018-ban nem befolyásolta a hazai eredményeket, ám 2022-ben viszont két helyet is jelentett a voksuk – emlékeztetett a lap.
A választói névjegyzék szerint jelenleg 438 ezren jogosultak a levélben szavazásra, és további 156 ezer ember regisztrált, akikről még nem döntöttek. Tehát több, mint félmillió szavazóról lehet szó. Ha a hazai választókerületekkel megegyező nagyságrendben gondolkodik a kormány, akkor ez hét új kerületet is jelenthet, ennyi képviselővel – következtetett a portál.
Marad a magyarok közötti megkülönböztetés?
A portál arra következtet, hogy a változtatás elsősorban azokat érintheti majd, akik levélben szavaznak, vagyis akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük. Ők többségében határon túli magyarok, akik 90 százalék feletti arányban a Fideszt támogatják.
Jó eséllyel nem kapnának saját képviselőket egy ilyen rendszerben azok a magyarok, akik külföldön dolgoznak, hazai lakcímmel rendelkeznek és nem tudnak levélben szavazni. Ők minden voksolásnál akár több száz kilométert utaznak szavazataik leadásához a magyar képviseletekre. Ők legnagyobb részben ellenzéki szavazók.
Sokszor nyúltak a választási szabályok megváltoztatásához
2014-ben a határon túli levélszavazatokkal lett kétharmada a Fidesznek, a választókörzeteket is teljesen átszabták, jellemzően ellenzéki körzetekhez a felmérések szerint a kormánypártokat jobban támogató területeket csatoltak. Ezzel a jogalkotók célja az volt, hogy az ellenzéki szavazókat semlegesítsék a kormánypártiak, és inkább a Fidesz irányába billenjenek el a választókerületek.
2024-ben az önkormányzati választás előtt pedig módosították a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztását is. A látványos cél ezzel is az volt, hogy az ellenzék dolga nehezebb legyen a Fővárosi Közgyűlésben. A terv bevált: a választási machináció következtében ellenzék nem szerzett többséget, még Budapesten sem.
