Lejt a pálya.
Lezárult a levélben szavazók névjegyzékére való feliratkozás időszaka, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) meg is kezdte a levélcsomagok postázását.
A regisztráció adataiból az látszik, hogy bár az elmúlt négy évben jóval kevesebben iratkoztak fel a levélben szavazók névjegyzékére, mint az azt megelőző ciklusban, a választásra jogosultak körében egyre jelentősebb arányt tesznek ki a határontúli magyar állampolgárok.
2022-ben már
minden 18. választópolgár
határontúli magyar, míg 2014-ben csak minden 42. volt az.
Ráadásul idén jóval kevesebb levélszavazat lesz érvénytelen, mint tavaly, amikor is Orbán Viktor szerint a Fidesz egy egész mandátumot elbukott a túl szigorú szabályozás miatt. Ezentúl ugyanis egy jogszabálymódosítás szerint most már a kismértékben sérült borítékkal érkező szavazatokat is érvényesnek lehet tekinteni.
Az, hogy a bő 450 ezer választásra jogosult közül hányan juttatják el időben (a választás napjáig) a szavazatukat az NVI-hez, azért is nehezen prognosztizálható, mert a magyar államnak fogalma sincs róla, hogy hányan hunytak el közülük. A választási szabályozásnak ez az egyik legsúlyosabb anomáliája, ami abból fakad, hogy egy regisztráció tíz évig érvényes, sőt, ha bármely választáson vagy népszavazáson aktivitást mutatott az állampolgár, az óra újraindul. Ennek az a következménye, hogy
az NVI kérdés nélkül postázza a választások előtt a levélcsomagot
minden egyes regisztráltnak – anélkül, hogy sejthetné, hogy az illető egyáltalán életben van-e.
Arról pedig, hogy mi történik az elhunytak számára kipostázott szavazólapokkal, megbízható információval nem rendelkezhetünk. Az ezekkel való esetleges visszaélésgyanút viszont táplálja az a tény, hogy a levélben szavazóknak nem feltétlenül kell a saját lakcímükre kérni a levélcsomag postázását – így aztán akár a regisztráció során segítőkésznek mutatkozó aktivisták számára is
könnyen hozzáférhető címet is megadhattak.
A rengeteg bizonytalansági tényező miatt azt végképp nehéz megbecsülni, hogy hány mandátum sorsát befolyásolhatják majd a külhoni voksok. Ami biztos, hogy 2014-ben egy mandátumot hozott a Fidesznek a levélszavazás akkor új intézménye, márpedig enélkül nem lett volna meg a kétharmados többségük. 2018-ban pedig véletlenül úgy alakult, hogy a négy évvel korábbinál jóval magasabb külhoni szavazatszám nem változtatott a mandátumeloszláson.
Az azóta megnövekedett számú regisztráció, a várhatóan jóval kevesebb érvénytelen szavazat, illetve az, hogy a Fidesz lényegében kihívó nélkül kampányol az erdélyi, partiumi, vajdasági területeken, mind abba az irányba mutatnak, hogy legalább egy, de akár két mandátumot is hozhatnak a Fidesznek a külhonból érkező voksok.
(via 24.hu)
