Az állami vállalatoknál komoly megtakarítást kell elérni idén.
Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál 2024-ben megtakarítást kell elérni a személyi jellegű ráfordításoknál – derült ki a szerda este megjelent Magyar Közlönyből.
A kormányrendeletet Orbán Viktor írta alá
Az „egyes állami tulajdonú gazdasági társaságok működésének észszerűsítésével kapcsolatos intézkedésekről” címet viselő rendelet a jogszabály hatálybalépése előtt alapított, közvetlenül vagy közvetetten
100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozik.
Talán nem meglepő, de itt is akadnak kivételek: az MVM-re, a MÁV-ra, a Volánbuszra vagy a Magyar Postára nem vonatkoznak a megszorítások. Ahogy az Országgyűlés Hivatalára és a Magyar Nemzeti Bankra sem. A rendelet kimondja, hogy
„az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás elveire tekintettel, továbbá a költségtakarékosság, a központi költségvetési források hatékonyabb felhasználása és a Társaságok működésének észszerűsítése érdekében –
megtakarítást kell elérni a 2024. év során, elsősorban a személyi jellegű ráfordításai terhére”.
A személyi ráfordításokon kétféleképpen lehet spórolni
Bár azt nem írták le, hogy mit is kell a személyi ráfordítások észszerűsítésén érteni, azon kétféleképpen lehet spórolni.
Az állami vállalat vagy csökkenti a fizetéseket, vagy elbocsájtja a dolgozók egy részét.
A rendelet szövege azt is meghatározta, mekkora nadrágszíj-összehúzásra van szükség. Ez
„legalább a Társaságok 2023. évi számviteli beszámolója szerinti személyi jellegű ráfordítások 5 százalékának 4 hónapra eső időarányos részével megegyező összeg”.
A kormánytagok a hozzájuk tartozó társaságoknál megállapíthatnak eltérő mértéket. Ám a hozzájuk tartozó összes állami gazdasági társaság összes megtakarításának így is el kell érnie ezt az arányt.
Ha egy állami gazdasági társaság nem teljesíti ezt a megtakarítást 2024-ben, akkor a fennmaradó összeg kétszeresét köteles megtakarítani a 2025-ös évben, áll a rendeletben. A megtakarítást december 15-ig kell befizetni a Magyar Államkincstárnak.
A kötelezettség hitel felhasználásával nem teljesíthető, olvasható a rendeletben.
Ha eddig nem láttuk volna, mekkora a baj
A rendelet bizonyos szempontból meglepő, hiszen feketén-fehéren kimondja, hogy a dolgozók bérén kell spórolni. Másrészt azonban az elmúlt hónapokban már nem lehetett véka alá rejteni, hogy óriási baj van.
Beszámoltunk arról, hogy a hatalmasra duzzadt költségvetési hiány miatt
az Európai Bizottság döntése alapján túlzottdeficit-eljárás indult Magyarország ellen.
A közösen elfogadott uniós feltételek szerint az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Eközben az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60 százaléka. E feltételek célja, hogy megakadályozzák a tagállamok túlköltekezését.
Az Eurostat által 2024. április 22-én hitelesített adatok alapján Magyarország GDP-arányos
államháztartási hiánya 2023-ban 6,7 százalék,
az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig 73,5 százalék volt – emlékeztetett a bizottság, amely júniusban tett javaslatot az eljárás megindítására.
Orbánék suttyomban eladósították az országot
Megírtuk, hogy 1 milliárd eurós hitel felvételéről döntött az Orbán-kormány, Kínából érkezik a „segítség”.
Orbánék 1 milliárd euró összegben vettek fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal.
Az összeget április 19-én teljes összegben lehívta a kabinet – derült ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól: a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel az Orbán-kormány.
2027. április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő 3 év.
