A benzin és a gázolaj ára már az egekben jár.
Csütörtökön 2 forinttal drágult a benzin. Az árváltozást figyelembe véve az alábbi számokkal találkozhatunk a hazai töltőállomásokon:
95-ös benzin: 610 forint/liter
Gázolaj: 629 forint/liter
Kedden is emelkedtek az üzemanyagárak, a benzin és a gázolaj is 2 forinttal drágult. Rossz hír ez a közlekedőknek, az üzemanyagok literenkénti ára ugyanis már jócskán meghaladja a 600 forintot.
Kapcsolódó: Messze még a vége: Befutott a hír az újabb drágulásról, zokogni fog a pénztárcánk
Nagy Márton tavasszal ráparancsolt a kereskedőkre a benzin és a gázolaj ára miatt
Emlékezetes, hogy Nagy Mártonék tavasszal adták ki az ukázt a kereskedőknek, akik kénytelenek voltak az áraikat lejjebb tornázni, hogy elkerüljék a kabinet haragját.
Nem mellékes, hogy
a kormány több mint 40 forinttal drágította az üzemanyagokat januárban.
A kabinet szerint erre „brüsszeli nyomás” miatt volt szükség, ám Orbán Viktor decemberben elárulta, az áremelés mértékéről a kormánya döntött.
A tárcavezető most megint beindult
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján megállapította, hogy mind a benzin, mind a gázolaj esetében csökkenteni kell az árakat. Ezért a kormány felszólítja az üzemanyag-kereskedőket, hogy „a családok védelme érdekében” térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához és áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlagára alatti szintre. Ellenkező esetben
a kormány továbbra is kész beavatkozni az üzemanyagpiacon
– közölték Nagy Mártonék.
A KSH pénteken kiadott adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 606 forint, a gázolaj átlagára 611 forint. Ez azt jelenti, hogy a magyar családoknak többet kell fizetniük az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosainak. A kormány szerint azonban ez elfogadhatatlan és igazságtalan – idézték a közleményt az MTI-n.
Akad más is, ami igazságtalan
Az Eurostat a napokban tette közzé az egyes országok árszintjét bemutató jelentését. Aszerint a magyar háztartások végső fogyasztásának árszintje az uniós árszint 69,4 százaléka. Az elemzésből kiolvasható, hogy a hozzánk hasonló fejlettségű lengyel és román gazdaságban ez a szám 63,5, valamint 54,1 százalék.
A Portfolio cikkében kiemelték, hogy a végső fogyasztás tartalmaz olyan természetbeni fogyasztást, mint az oktatás és az egészségügy. Ezen területeken az árszintet körülményes mérni, így érdemes górcső alá venni a háztartások fogyasztási kiadásainak árszintjét. Azt ugyanis a piaci áron vásárolt termékek és szolgáltatások alapján kalkulálják.
Ebben a magyar árszint az EU-átlag 76 százaléka, Lengyelországban 66 százalékos, Romániában 60 százalékos a mutató – részletezték. Kifejtették, hogy 12 nagy árucsoportból 9-ben a magyar árszint a dobogós, az élelmiszerek, a kommunikáció, valamint a lakhatás drágulása kiemelkedő.
2023-ban a magyar élelmiszer-árszínvonal az uniós szint 100,9 százaléka volt.
Kapcsolódó:
