Az Eurostat friss jelentéséből az EU-s árak kapcsán derül ki néhány különös részlet.
A múlt héten közzétette a tavalyi egy főre jutó fogyasztási adatokról készült statisztikái frissítését az Eurostat. Kiderült, a magyarok költötték a legkevesebbet a fogyasztásra 2023-ban, így végül az eddig utolsó helyen álló bolgárok is beelőzték hazánkat (!).
Az egy főre jutó fogyasztásban az Eurostat nemcsak a pénzért vásárolt fogyasztást veszi figyelembe, hanem a természetben kapott juttatásokat – az egészségügyi ellátást és az oktatást – is. Az adott különbségeket az átlagos uniós fogyasztáshoz viszonyítva mérik. Az elemzés szerint a magyarok átlagosan csak az uniós átlag 70 százalékát tudták fogyasztásra fordítani a tavalyi évben.
Kapcsolódó: Történelmi fordulat! Magyarország első lett az EU-ban, de ezt majd megpróbálják eltitkolni Orbánék
Ahogy az várható volt, a kormány azonnal magyarázkodni kezdett a csúfos bizonyítvány kapcsán. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa. Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – vélekedett a tárcavezető.
Kapcsolódó: Tajtékzik a dühtől Nagy Márton: Villámgyorsan magyarázkodni kezdett a kormány csúfos bizonyítványa miatt
Pedig a helyzet nem túl rózsás
Az Eurostat a napokban tette közzé az egyes országok árszintjét bemutató jelentését. Aszerint a magyar háztartások végső fogyasztásának árszintje az uniós árszint 69,4 százaléka. Az elemzésből kiolvasható, hogy a hozzánk hasonló fejlettségű lengyel és román gazdaságban ez a szám 63,5, valamint 54,1 százalék.
A Portfolio cikkében kiemelték, hogy a végső fogyasztás tartalmaz olyan természetbeni fogyasztást, mint az oktatás és az egészségügy. Ezen területeken az árszintet körülményes mérni, így érdemes górcső alá venni a háztartások fogyasztási kiadásainak árszintjét. Azt ugyanis a piaci áron vásárolt termékek és szolgáltatások alapján kalkulálják.
Ebben a magyar árszint az EU-átlag 76 százaléka, Lengyelországban 66 százalékos, Romániában 60 százalékos a mutató – részletezték, megjegyezve, hogy a hazai magasabb árszint magyarázat lehet például a múlt heti lehangoló bizonyítványra.
Kifejtették, hogy
12 nagy árucsoportból 9-ben a magyar árszint a dobogós,
az élelmiszerek, a kommunikáció, valamint a lakhatás drágulása kiemelkedő.
2023-ban a magyar élelmiszer-árszínvonal az uniós szint 100,9 százaléka volt.
A legborsosabb ára az olajoknak, zsíroknak, valamint a tejtermékeknek, a tojásnak és pékáruknak volt.
Kapcsolódó:
Ijesztő adatokat közölt a KSH: Ismét megugrott az infláció, durván elszabadultak az árak
Sokkoló közleményt adtak ki Nagy Mártonék a gazdaságról, miután befutottak a KSH számai
