Pintérék rendszere nem a betegeket szolgálja Álmos Péter szerint.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint az egészségügyi rendszer teljesítményét nem a Pintér Sándorék által bevezetett megfigyelés fokozása, hanem a munkafeltételek javítása emelné – írta meg az economx.hu.
Pintérék rendszere nem a betegeket szolgálja
Álmos Péter elmondta: az állami és a magánellátás éles szétválasztását nem tartják kivitelezhetőnek.
Nincs elég orvos, ápoló két egészségügyi rendszerre, ezért is nőnek a várólisták.
A MOK elnöke szerint a mostani rendszer nem szolgálja a betegek érdekét, az onkológiai betegek ellátása pedig kifejezetten aggasztó.
Ha valakinél a magánellátásban diagnosztizálnak rosszindulatú elváltozást, az onkológiai ellátás felé kell mozdulnia. Onkológia azonban nincs a magánegészségügyben, ám
állami ellátásra nem utalhatják be.
Újra kell kezdenie a vizsgálatokat és akár hónapok is eltelhetnek, ami egy daganatos betegségnél komolyan veszélyezteti a beteg életét.
A daganatos betegek életét veszélyezteti a jelenlegi rendszer
Éppen ezért a két ellátórendszer együttműködésén javítani kell, mert a mostani forma nem működik.
Álmos úgy látja, hogy az orvosi bértábla is idejétmúlt.
Azt kellene szolgálnia, hogy a betegek ellátásához maradjon itthon, az állami egészségügyben elég orvos. A MOK célja az, hogy
Magyarországon elérjék az osztrák orvosbérek 60 százalékát.
Ehhez azonban éveken át tartó fejlesztés kell még. Azt ugyanis senki nem várhatja, hogy amíg a szomszédos országban megkereshető pénz kétharmadát sem kapja meg egy orvos vagy egy ápoló, itthon maradjanak a szakemberek.
Javaslatokat küldtek a minisztériumnak
Már hónapokkal ezelőtt elküldtek három lehetséges verziót a minisztériumnak. Mindhárom alig, mindössze 1,5 kilométernyi autópálya árával – azaz 13-15 milliárd forinttal – terhelné meg a jövő évi költségvetést.
Ez az összeg szinte észrevehetetlen az állami kassza számára.
Álmos szerint óriási hiba, ha egy kormány a rendszerhibából adódó felelősséget áthárítja az egészségügyi dolgozókra. Ezzel
az emberek orvosokba vetett bizalmát csökkentik, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.
„Nem lehet megspórolni azt a munkát, energiát és pénzt, amit a kormányok az elmúlt 30 évben nem fektettek be az állami ellátórendszerbe. (…) Ha évtizedeken át elhanyagoltak egy egészségügyi ellátórendszert, azt nagyon gyorsan nem lehet helyrehozni”
– fejtette ki a kamara elnöke.
Az elmúlt évtizedekben egyre jobban elhanyagolták az egészségügyet
A magyar orvosok mindennapi problémája, hogy nem tudják úgy ellátni a betegeket, ahogy szeretnék.
Nem áll rendelkezésükre megfelelő eszköz, gyógyszer, idő a vizsgálatokhoz, a gyógyításhoz.
A MOK elnöke teljesen érthetőnek tartja, ha a munkáltató számon akarja tartani, hogy a munkavállaló jelen van-e a munkahelyén.
A kórházakba tervezett arcfelismerő rendszer használata azonban átlép egy határt.
A rendszer teljesítményét nem a megfigyelés fokozása, hanem a munkafeltételek javítása emelné.
Álmost az sem lepné meg, ha a szakrendelők is állami fenntartásba kerülnének. Az egészségügyi rendszer jelenlegi átalakítása ugyanis az erős centralizációra törekszik. Takács Péter államtitkár a napokban beszélt arról, hogy októberben Budapesten is elindul az új ügyeleti rendszer, ám a Magyar Orvosi Kamarával nem egyeztettek erről, így ők nem tudnak semmit.
Nő a depresszió és a szorongás
A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának docenseként úgy látja, miközben
a szorongás és a depresszió népbetegség,
a pszichiátriai ellátórendszer romokban van. Megszűnt több ellátóhely és jelentősen csökkent az állami ellátásban dolgozó szakemberek száma. A terület finanszírozása az egyik legalacsonyabb az összes szakterület közül.
