Nagy Márton a friss Eurostat-adatok miatt kezdett kínos magyarázkodásba.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa. Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken az MTI-vel.
Mit mond a statisztika?
Közzétette a tavalyi egy főre jutó fogyasztási adatokról készült statisztikái frissítését az Eurostat. Kiderült, a magyarok költötték a legkevesebbet a fogyasztásra 2023-ban, így végül az eddig utolsó helyen álló bolgárok is beelőzték hazánkat (!).
Az egy főre jutó fogyasztásban az Eurostat nemcsak a pénzért vásárolt fogyasztást veszi figyelembe, hanem a természetben kapott juttatásokat – az egészségügyi ellátást és az oktatást – is. Az adott különbségeket az átlagos uniós fogyasztáshoz viszonyítva mérik. Az elemzés szerint a magyarok átlagosan csak az uniós átlag 70 százalékát tudták fogyasztásra fordítani a tavalyi évben.
Kapcsolódó: Történelmi fordulat! Magyarország első lett az EU-ban, de ezt majd megpróbálják eltitkolni Orbánék
Nagy Márton zabos lett
Sejthető volt, hogy a kormány előáll valami magyarázattal a csúfos bizonyítvány kapcsán. Nagy Mártonék közleménye szerint „Közgazdaságtani egyszeregy” az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják.
Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás – ecsetelte.
A tények azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják – magyarázkodott Orbán Viktor embere.
Szerinte ezt alátámasztja az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (sic!) (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot.
Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik – jegyezte meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország – fűzték hozzá.
Nagy Mártonék igyekeztek palástolni a helyzet súlyosságát
A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak – fejtették ki.
Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában. A megtakarítások alapja pedig a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a növekvő foglalkoztatottság (sic!). 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban – magyarázkodott az Eurostat statisztikája kapcsán a tárcavezető.
Az Orbán-kormány szerint egyre nő a jövedelmünk
A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében, amelyben arról is szót ejtettek, hogy a fizetések egyre többet érnek hazánkban.
2024. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset 13,4, a reálkereset pedig 9,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte pénteken.
Kapcsolódó:
Lehet még fokozni: A KSH úgy tudja, bruttó 645 ezer fölé rúg az átlagkereset Magyarországon
Közel sincs vége: Kíméletlen drágulás szakad a nyakunkba, hétvégén érkezik az újabb csapás
