Az orosz-ukrán háború kapcsán érkezett érdekes hír egyenesen Zelenszkij bizalmasától.
Ukrajna kész arra, hogy meghívja Oroszországot a következő, nemzetközi partnerekkel tartandó konferenciájára, amelynek központi témája a béketárgyalások menetének kidolgozása. Minderről Volodimir Zelenszkij bizalmasa, Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője beszélt a Bloomberg részletezése szerint.
Jermak kifejtette, hogy a múlt heti svájci csúcstalálkozó után most folytatódhat a béketárgyalások előkészítése.
„Ez mind része egy közös tervnek, amelyet számos ország támogatni fog”
– fogalmazott a politikus a tervezett munkacsoportok felállításáról, hozzátéve, hogy szerintük lehetséges lesz Moszkvát is meghívni a találkozóra. Ukrajna béketervének mindig is része volt, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek Vlagyimir Putyinékkal, ám mindehhez Oroszországnak fel kell adnia az eddig elfoglalt ukrán területeket és vissza kell állítania a határokat.
A Kreml ugyanakkor már többször jelezte, hogy nem ért egyet az ukrán béketervvel. Egyelőre nem tudni, hogy Jermak terve a munkacsoportok létrehozásáról befolyásolja-e az orosz álláspontot. Putyinék mellesleg akkor hajlandóak asztalhoz ülni, ha Ukrajna átadja több keleti régióját Oroszországnak, továbbá lemond a NATO-hoz való csatlakozásról. Ez azonban elfogadhatatlan Kijev számára.
Mindennek ellenére Jermak szerint sikeres volt a svájci csúcstalálkozó, a következő egyeztetés reprezentatívabb lesz véleménye szerint. Hangsúlyozta, a cél, hogy véget érjen a háború, valamint hogy kezeljék az általa okozta válságot.
Mit mond az Orbán-kormány az orosz–ukrán háború kapcsán?
Miután Orbán Viktor a választások előtt hónapokig azt szajkózta a szavazóinak, hogy a Fideszre tett X-től függ Magyarország szerepe a háborúban, a voksolás után pár nappal bejelentette, hogy felhagy a vétózással bizonyos, Ukrajnát érintő kérdésekben a NATO-ban.
Emellett megkérte a katonai szövetség főtitkárát, erősítse meg, hogy minden, a NATO területén kívüli katonai akció a NATO szabályai és a hagyományok alapján csak önkéntes jellegű lehet. Ezt Jens Stoltenberg Budapesti látogatásakor meg is tette.
Megjegyezzük, a NATO szabályai nem az elmúlt hetekben változtak meg, azaz bármilyen misszióban való részvétel a tagállámok önkéntességétől is függ. Mivel június 9-én nem Orbán Viktor újrázásáról, a leendő miniszterelnök személyéről döntöttünk, így egy esetleges NATO-misszióra így is, úgy is ő bólint rá végső soron. Mellesleg Stoltenberg magyarországi látogatása előtt leszögezte, hogy a NATO nem küld katonai missziót Ukrajnába (!).
Mindenesetre a kormányfő a választások után szinte örömtáncot járt, hogy sikerült a háborús propagandával elkábítania jó néhány szavazót.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pár napja közölte, hogy az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült, múlt pénteken megállapodás született Brüsszelben.
Kapcsolódó: Mindenkit meglepett Szijjártó Péter váratlan bejelentése: Meghunyászkodott az Orbán-kormány
Az Ukrajna által kezdeményezett hétvégi békecsúcson a német és az olasz miniszterelnök is keményen kritizálta Vlagyimir Putyin „béketervét”. Az Ukrajna ellen háborút indító orosz diktátor ugyanis azt állítja, „Oroszország kész lenne a tűzszünetre„, ha Ukrajna visszavonulna abból a négy régióból, amelyeket az oroszok részleges megszállás alatt tartanak, felfogásuk szerint annektáltak.
Olaf Scholz német kancellár jelezte, ez egy diktatórikus béke lenne, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – Orbán Viktor „nagy reménysége” – pedig propagandának nevezte a felvetést.
„Tárgyalási kiindulópontként nem tűnik túl hatékonynak azt mondani az ukránoknak, hogy vissza kell vonulniuk Ukrajnából”
– fogalmazott Meloni.
Kapcsolódó:
Megszégyenült Orbán: Utolsó szövetségese is hátbaszúrta a magyar miniszterelnököt
Baj van: Életveszélyes, amit az oroszok művelnek az Ukrajnától elrabolt atomerőművel
