Gulyás Gergely soros elnökség kapcsán tett kijelentései egészen meglepőek.
Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor
„nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani”
– fogalmazott Gulyás Gergely a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián hétfőn Budapesten.
Kapcsolódó: Csúnyán lebukott az Orbán-kormány: A szakértő szerint hazudott Gulyás Gergely a kormányinfón
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a megnyitón azt állította, Magyarország továbbra is világos, határozott politikát képvisel (?), miszerint „a jogszabályokat be kell tartani„. Nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében – jegyezte meg.
A tárcavezető szerint aki békét akar, aki azt akarja, hogy ne folytatódjon az „őrült genderpolitika”, és aki nemet mond a migrációra, annak a kormánypártokra kell szavaznia a közelgő választásokon.
„No war, no gender, no migration!”
– csillogtatta meg nyelvtudását a kancelláriaminiszter, felidézve a Fidesz egyik bugyuta jelmondatát.
Az EU gazdaságáról
Az EU jelenlegi helyzetéről azt mondta, a globális gazdaság többi nagy szereplőjéhez, az Egyesült Államokhoz és Kínához képest Európa kevésbé versenyképes, a globális küzdelemben „messze a legrosszabbul állt helyt” az elmúlt években.
Hozzátette, 2005 és 2022 között az Egyesült Államok GDP-je 13 ezer milliárd dollárról 23 ezer milliárdra, az Európai Unióé 11 900 ezer milliárd dollárról 16 600 milliárdra, Kínáé pedig 2300 milliárd dollárról 17 500 milliárd dollárra emelkedett.
„Az a célkitűzés, hogy Európa legyen a versenyképesség és a szabadság legnagyobb és legerősebb térsége a világban, ma sokkal távolabb van, mint amikor a gondolat megfogalmazódott”
– vélekedett a miniszter.
Az Orbán-kormány szerint Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összefogja, hanem azon, hogy a korábban fennállt egységet szétverje (sic!), bizonyos államokat pedig indokolatlanul (?!) szankcionáljon. A tárcavezető úgy látja, Brüsszel a környezetvédelemben követi el a legsúlyosabb hibákat. Olyan szabályokat hoz az EU, amelyek nem, vagy csak minimálisan járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, miközben Európa versenyképességét rontják – magyarázta.
Brüsszelnek a XXI. század legnagyobb kihívására, a migrációra sem sikerült „értelmezhető választ” találnia. Sem a jogi keretek nem adottak, sem egységes vélemény nincs, amelyet valamennyi tagállam képviselni tud – fűzte hozzá. Megjegyezte, a tagállamok között nincs egyetértés még abban sem, hogy a külső határokat meg kell védeni.
A miniszter szerint Európa az orosz– ukrán háborúnak is vesztese, „függetlenül attól, hogy mi lesz annak a kimenetele”.
Ugyanakkor úgy látja, Közép-Európa tartja magát, meg tudott őrizni olyan előnyöket, mint a szociális ellátások, a jóléti rendszer, a magas fizetések vagy a gazdag kultúra. Jelezte, hogy Magyarország az átlagos uniós életszínvonal 80 százalékánál tart jelenleg, és
„jó esély van arra, hogy 2030-ra a 90 százalékot is el tudjuk érni”
– egy alternatív valóságban legalábbis biztosan.
Megjegyezte, hogy szerinte 2010 óta kimagasló eredményeket sikerült elérniük.
Magyarország EU-s soros elnökségéről
A tárcavezető az év második felében esedékes magyar uniós elnökségről közölte:
„mi teszünk szívességet az Európai Uniónak”,
mert egy olyan ország biztosít korrekt, kiegyensúlyozott közvetítő szerepet, „ahol a normalitás még irányadó, ahol a józan észnek többsége van”.
„Bízunk benne, hogy valamivel jobb lesz Európának, mintha más tagállam látná el ezt a feladatot”
– fogalmazott. Magyarország segít az EU-nak, hogy „fél évig kicsit jobban menjen” – tette hozzá Gulyás Gergely.
A „csodás” magyar teljesítményről
Épp hétfőn számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási eljárás alá vont több kórházat a tetemes adósságok miatt. Az intézkedés hatalmas terhet jelent az egészségügyi intézményeknek, amelyek folyamatos szakemberhiánnyal küzdenek, ennélfogva az ellátás is döcögős, kilométeres várólisták várják a betegeket.
Magyarországon a GDP mindössze 7,4 százalékát teszik ki az egészségügyi kiadások, ez pedig a 6. legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A közösség átlagos ráfordítása 10,9 százalék. Mindez kiolvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent 2023-as Versenyképességi jelentéséből.
Mellesleg a versenyképesség területén is rontottunk, jelenleg a 19. helyet foglaljuk el az EU-ban. Ráadásul az Egészséges társadalom elnevezésű területen majdnem az utolsók, 26.-ak vagyunk a közösség tagállamai között.
Az MNB jelentése szerint az egészségügyi kiadásokra költött összeg arányával sem stimmel minden. Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból. Ez 9 százalékponttal alacsonyabb az EU-s, valamint a többi visegrádi ország átlagánál.
Minderről >>ITT<< írtunk részletesen.
Üzenet az EU-tól
Teljes semlegességet vár el a közösség az Orbán-kormánytól Magyarország közelgő soros elnöksége alatt. Brüsszel fokozott figyelmet fordít majd a magyar vezetésre – fogalmazott Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Mint hangsúlyozta, Magyarország minden eddiginél elszigeteltebb állammá vált Európában, köszönhetően annak is, hogy Orbán Viktor szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
Visszautasította a Szijjártó Péter által többször is hangoztatott kormányzati álláspontot, miszerint hungarofób lenne. Megjegyezte, hogy a kormányfő Vlagyimir Putyinnal való bazsalygása okozza elsősorban Magyarország elszigetelődését a közösségen belül. Mindemellett azt is leszögezte, hogy a bírálatai az Orbán-kormány tetteinek szólnak, nem pedig a magyar népnek.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
Kapcsolódó:
Nem áll jól Orbánék szénája: Kőkemény üzenet futott be a soros elnökség miatt az EU-tól
Ebből mi lesz? Orbán új minisztere hirtelen elcsiripelte, mire készül a magyar kormány jövő nyártól
