A Matolcsy György vezette MNB szélhámosokra hívta fel a figyelmet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több telefonszámának másolásával is hívnak csalók magánszemélyeket a jegybank, illetve valamelyik hitelintézet nevében. A beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét szereznék meg, vagy kémprogramot töltetnének le velük – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a jegybank.
A tájékoztatás szerint az MNB-re hivatkozó tavaly szeptemberi adathalász-támadások után újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve. Az MNB ügyfélszolgálatán csak az elmúlt egy hét alatt 14 ügyfél jelzett emiatt. A bűnözők a Magyar Nemzeti Bank egyes telefonszámait másolják le, így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként, vagy az MNB nevében jelentkeznek. Állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál – részletezték a svindlerek módszerét.
Konkrét, ám valójában nem létező személyeket is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet. A szélhámosok az állítólagos támadás elhárítására állításuk szerint biztonságba helyeznék az áldozatok pénzét. Ehhez bizalmas banki adatokat, például bankkártyaszámot, cvc-kódot, PIN-kódot, internet-, illetve mobilbanki jelszavakat és megerősítő kódokat kérnek el. Előfordulhat, hogy megpróbálják rávenni az áldozatot, utalja át a pénzét egy biztonságosnak nevezett számlára. Ezt valójában a csalók kezelik – fejtette ki a Matolcsy György vezette MNB.
Közleményükben hozzátették, más esetekben vírusirtót, de valójában az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához távoli hozzáférést biztosító kémprogramot töltetnének le az áldozatokkal a kóklerek.
Ha állítólagosan kereskedelmi banktól jött a hívás, és az ügyfél esetleg visszahívja a csalókat, azt tapasztalhatja, hogy a telefonszám valódi tulajdonosa, az MNB jelentkezik. A telefonbeszélgetéses csalások a személyes kontaktus miatt jóval hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mailes vagy sms-alapú adathalász támadások. Ráadásul a svindlerek így olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot – mutatott rá a jegybank.
Kapcsolódó: Matolcsyék rátenyereltek a pánikgombra: Egy szempillantás alatt ellophatják az adatainkat
Mire érdemes kifejezetten figyelni az MNB szerint?
Mint hangsúlyozták, sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni.
Gyanú esetén meg kell szakítani a kapcsolatot
és az ismert, az adott bank honlapján is feltüntetett banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni.
Megjegyezték, hogy azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis fenyegető hangnemet használ, ha az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki. Amennyiben egy ügyfél mégis küldött pénzt a csalóknak, átadta adatait vagy letöltött egy kémprogramot, érdemes azt haladéktalanul bejelenteni a bankjának. Emellett a hatóságot is értesíteni kell – tanácsolja az MNB.
Hozzáfűzték, hogy abban az esetben, ha a Magyar Nemzeti Bank a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.
(MTI nyomán)
