Másfél év után.
A tavaszi ülésszak első, hétfői napján a képviselők 188 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták Svédország NATO-tagságának ratifikációját, így utolsó tagállamként Magyarország is jóváhagyta a szövetség bővítését.
Megírtuk, hogy január 23-án Törökország is megszavazta a svéd NATO-csatlakozást.
Ezzel
Magyarország maradt az utolsó tagállam, amely nem ratifikálta az északi ország NATO-tagságát.
Ez azért is lehet furcsa, mert Orbán Viktorék többször is ígéretet tettek arra, hogy nem hazánk lesz az utolsó erről voksoló tagállam.
A Demokratikus Koalíció közleményben reagált
„Orbán annyit ért el az időhúzással, hogy még jobban elszigetelődtünk Európa többi részétől”
– írták.
A DK szerint a világ szégyene, hogy a kormány 2022 júliusa óta húzta feleslegesen az időt a svéd NATO-csatlakozással. Orbán Viktor ekkor még azt mondta, hogy biztosan nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák a csatlakozást.
Semmi értelme nem volt az időhúzásnak, ugyanakkor az egész világ láthatta, hogy Orbán Putyin kottájából játszik – tették hozzá.
„Kizárólag a Dobrev Klára vezette Árnyékkormány képes arra a kormányváltás után, hogy visszavezesse Magyarországot az Európai Unióba és újra szorosra fűzze a kapcsolatot nyugati szövetségeinkkel”
– fejtette ki Vadai Ágnes.
Másfél év huzavona
Januárban David Pressman amerikai nagykövet is arról beszélt a nyírmártonfalvi lombnélküli lombkoronasétánynál, hogy biztos benne: a Fidesz hamarosan megszavazza a svédek csatlakozását. Ám ez nem történt meg.
Beszámoltunk arról, hogy Pressman hétfőn bement az parlamentbe, hogy személyesen jelen legyen, amint a parlament a 2024. tavaszi ülésszakának első napján ratifikálják a csatlakozást.
Mint ismert, február 5-én az Országgyűlés rendkívüli ülésén több nagykövet társaságában Pressman is megjelent. A parlament karzatáról figyelte végig, hogy a parlament akkor sem szavazta meg a svédek NATO-csatlakozását.
Ahogy megírtuk, az ülést eredetileg Svédország NATO-csatlakozásának támogatására kezdeményezte az MSZP az összes demokratikus ellenzéki párt – a DK, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik – támogatásával.
A két kormánypárt: a Fidesz és a KDNP frakciói azonban nem voltak jelen,
így a parlament határozatképtelen volt.
