Lépéseket tesznek az ügyben.
Mint megírtuk, lépéseket tervez Novák Katalinnal szemben az ellenzék, miután az államfő elnöki kegyelmet adott egy pedofilügyben. Felmerült, hogy hivatalos úton mondatnák le Novák Katalint, mások törvénymódosítást követelnek. A hvg.hu annak járt utána, mit lehet tudni a lehetőségekről, és miként alkalmazhatók ezek a gyakorlatban.
Novák Katalin lemondását követeli az ellenzék
Felhívták arra a figyelmet, hogy az ellenzéknek a Fidesz által uralt politikai rendszerben nem lesz könnyű dolga, ám ennek ellenére sorra vették a lehetőségeket, hogy mire lehet számítani ezekkel kapcsolatban. Írásukhoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik jogi elemzésére támaszkodtak.
Mint ismert, az MSZP és a DK is jelezte, hogy úgynevezett megfosztási eljárást indítanak Novák Katalin ellen. A köztársasági elnök lemondatásának ez az eljárás az egyetlen módja, ugyanis tisztségét az államfő csak abban az esetben veszti el, ha:
„meghal, lemond, lejár a mandátuma, 90 napon túl nem tudja ellátni a hivatalát, összeférhetetlenség áll fenn a posztjával kapcsolatosan, vagy már nem állnak fenn a megválasztásához szükséges feltételek”.
Az eljárásról
Az eljárást az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti, ám csak egyetlen hivatkozással, miszerint a köztársasági elnök „az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértette”. Mint írták, az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával, titkos szavazással dönthet az eljárás elindításáról. Amennyiben azt megszavazzák, belép a történetbe az Alkotmánybíróság, amely a végső döntést mondaná ki az ügyben.
Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság csak iratok alapján dolgozik, nyomozást nem folytat, nem hallgat meg szereplőket, ebben az esetben viszont bizonyítékokat kellene feltárnia, bizonyítási eszközöket kellene igénybe vennie, és a köztársasági elnököt kötelezően meg kellene hallgatnia. Amennyiben mégis úgy döntenének, hogy Novák Katalin felelős, akkor sem kötelesek megfosztani őt államfői tisztségétől, ugyanis ezt újból mérlegelhetik.
Jelezték, Orbán Viktor pártja biztosan nem fogja az ellenzék kezébe adni az irányítást, ezzel azt a látszatot keltve, hogy az ellenzék bármilyen ügy felett is képes kontrollt gyakorolni a közéletben. Schmitt Pál esetére emlékeztetve megjegyezték, ha a Fidesz ki akarna hátrálni Novák Katalin mögül, akkor annak valószínűleg egy önkéntes lemondás lenne a vége.
Varga Judit a „nagy reménység”
Ám igazságügyi miniszterként Varga Judit ellenjegyezte a döntést, ő pedig a kormánypárti média szerint a Fidesz EP-listáját fogja vezetni. Ez ugyan lehetőséget teremthet az ellenék számára, ám ha Varga kezét a Fidesz még el is engedi, akkor is csak az a forgatókönyv valósulna meg, hogy elismerik, rossz döntést hoztak a kegyelemre vonatkozóan.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök „gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát”. Ahhoz, hogy ezt a jogát szűkítsék, alkotmánymódosításra lenne szükség. Ezzel pedig Orbánék az Alaptörvényben rögzítenék a történteket, amit nyilván igyekeznének elkerülni.
Új szabályozást sürgetnek
Az LMP tartalmilag ugyanezt egy parlamenti határozatba foglalná, viszont ez nem minősül jogszabálynak, de feladatokat szabhat a kormány számára, vagy „szükségesnek tartott kormányzati intézkedéseket határoz meg”. Mint írták, az ellenzék mindemellett megpróbálja átláthatóbbá tenni a kegyelmi döntéseket: az LMP, csakúgy, mint a Budaházy-ügyben, most is kikérné az ügy összes dokumentumát, a Párbeszéd pedig törvénymódosítást nyújt be, hogy a jövőben nyilvános legyen, kinek és milyen indokkal ad kegyelmet a köztársasági elnök.
Kapcsolódó:
Forró a talaj Novák Katalin lába alatt: Küszöbön a lázadás a botrányos döntése után
Nemzetközi tiltakozás érik Novák Katalin ellen: Úgy néz ki, végleg elvetette a sulykot Orbán tolla
Betelt a pohár: A DK méltatlansági eljárást kezdeményez Novák Katalin ellen
Érik a gigabotrány: Orbán Viktor öccséig vezetnek a szálak a pedofilbotrányban
