Pedig januártól ő a legnagyobb hatalmú miniszter.
Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét – közölte hétfőn a tárca. Ez azt jelenti, hogy Nagy Márton kezében az eddigieknél jelentősen több hatalom fog összpontosulni.
Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (például kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását – tették hozzá.
Felidézték, hogy 2023 az inflációcsökkentés éve volt, a kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt, ráadásul a gazdaságban is egyre több reményt keltő és biztató eredményt lehetett azonosítani a hatékony intézkedéseknek köszönhetően.
Nagyék kincstári optimizmusával szemben a valóság az, hogy nagyon súlyos bajok vannak a magyar gazdasággal. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyan egyelőre a bóvli feletti szinten tartotta Magyarország besorolását, de több komoly kritikát is megfogalmazott:
- továbbra is magas az államadósság,
- túl magas a költségvetési hiány,
- a kormányzás minősége rossz,
- az unortodox gazdaságpolitika piactorzító hatású.
A minisztérium szerint a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében további intézkedésekre van szükség. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a mostani európai válság ugyanis nem elmúlik, hanem azt kormányzati eszközökkel le kell küzdeni.
A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti az olyan stratégiai ágazatokat mint például a logisztika, az elektromos járműipar, a hadiipar vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok (sic!) megerősödését – részletezték.
Nagyék szerint a gazdasági növekedés helyreállításához ezért legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők: első lépésként
helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.
A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban és oldani kell az óvatossági motívumot.
Második lépésként
helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat.
A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat.
Harmadik lépésként
tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást;
el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni – jelezték.
Miután Magyarországon munkaerőhiány van – ezért kell behozni a vendégmunkásokat –, így a 15 évnél idősebb korosztályban lényegileg nagyszámban már csak úgy lehet növelni a foglalkoztatottak arányát, ha
még kevesebben érettségiznek, valamint leépítik a felsőoktatást, hogy a tanulás helyett dolgozzanak a fiatalok.
Mindezen célok elérése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium új és innovatív intézkedéseket fog kidolgozni a kormány számára, mindemellett továbbra is segíti a vállalkozásokat az olyan célzott programokon keresztül, mint a Széchenyi Kártya Program, a 200 milliárd forinttal újrainduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a közel hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program – áll a közleményben.
(MTI korrigálva / Nyugati Fény)
