Ezzel túl messzire ment.
Orbán Viktor EU-csúcson való (le)szereplésétől hangos a nemzetközi sajtó. Számos európai lap hasábjain fogalmaztak meg rendkívül éles kritikákat a magyar miniszterelnökkel szemben, akivel kapcsolatban jelezték, hogy magatartása sok szempontból is visszaüthet még Magyarországra.
A nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette, hogy Orbán Viktor a szomszédos ország EU-s csatlakozási tárgyalásaira rábólintott, ám Ukrajna pénzügyi támogatását már megvétózta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, azt mondta, Magyarország nem tudta támogatni a javaslatot, így a vezetők az remélik, január végére, február elejére sikerül megoldást találniuk az ügyben.
A legtöbb lap Orbán „kivonulásával” foglalkozott, amely lehetővé tette, hogy elkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról. A miniszterelnök kivonulásáról annyit, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár is megerősítették: valóban kitessékelték a teremből a magyar miniszterelnököt, amikor Ukrajnáról szavaztak.
A Népszava beszámolója szerint Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese azt mondta: az uniós tagállamok azt fontolgatták, ha Magyarország megakadályozza a Kijevvel való tárgyalások megkezdését, akkor
megfosztják vétójogától.
Felmerült, hogy a magyar miniszterelnök fizikai távolléte érvénytelenítheti-e az Ukrajnával kapcsolatos döntést. Erre vonatkozóan
Georg Riekeles, az Európai Politikai Központ (EPC) munkatársa azt mondta, az európai szerződések nem egyértelműek a fizikai hiányzások tekintetében.
„Ugyanakkor senki sem kényszerítette Orbán Viktort arra, hogy elhagyja a termet, ezért ez a magatartás közelebb áll az úgynevezett konstruktív tartózkodáshoz”
– mondta Riekeles, hozzátéve, ezt az elvet az Amszterdami Szerződés vezette be 1997-ben, hogy egyszerűsítse a döntéshozatalt a kül- és biztonságpolitika területén. Egy másik diplomata a Le Figarónak azt közölte, Orbán fizikai távolléte nem akadályozta meg a döntéshozatalt.
A német sajtó arról írt, hogy lépésével Olaf Scholz felidézte Angela Merkel alakját, ugyanis a volt kancellár hozott hasonlóan váratlan döntéseket, amelyek következtében mindenki sikert könyvelhetett el. Ugyanakkor – jelezték – a kancellár ötlete a jövőbe is mutat, hiszen Németország és Franciaország tervei között szerepel, hogy
eltörlik a vétójogot a külpolitikai kérdéseknél.
„Az EU-nak azonban nemcsak a bővítés miatt van szüksége változásokra, hanem azért is, mert tudjuk, hogy a jelenlegi konstrukció már nem igazodik az új körülményekhez. Például hiányoznak a jogállamiság védelmét szolgáló mechanizmusok”
– mutatott rá Daniela Schwarzer, a Bertelsmann Alapítvány igazgatója.
Az olasz Corriere della Sera szintén súlyos bírálatot fogalmazott meg a magyar kormányfőről. Mint írták, ilyen konfrontációval még nem kellett szembenéznie az EU-nak, és ez Orbán politikájának a következménye. Hozzátették azt is, hogy
a magyar miniszterelnök rendkívüli veszélyt jelent az egész európai közösségre.
„Álláspontja Ukrajnával kapcsolatban nemcsak aláássa a közösségi projekt alapjait, – ahogy az a múltban történt például a brit vétókkal –, hanem még rombolóbb módon veszélyezteti Európa jelenlétét a világban a béke garantálójaként és építőjeként”
– írták.
Nem kímélte a magyar miniszterelnököt a szlovéniai Delo sem, amelyben Orbán „kivonulásával” kapcsolatban azt írták, hogy a magyar kormányfő a terem elhagyásával
„arra utalt, hogy már nem látja magát az EU-ban”.
Hozzátették: az EU-csúcs egyértelműen megmutatta, Orbán Viktor milyen veszélyessé vált. Az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdéséről szóló döntés azonban azt mutatta, hogy „már nincs meggyőző ereje, inkább elhagyta a csarnokot, mint hogy teljesen elszigetelődjön kollégái között”. Ez a magatartás azonban „egyre nagyobb terhet ró az Unióra” – hívták fel a figyelmet.
Mint megírtuk, az üggyel kapcsolatban Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök hangsúlyozta: Orbán megalázta Magyarországot Brüsszelben. Az árnyékkormány vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán az Európai Tanácsban Magyarországot képviselte, és nem turistaként tett látogatást. Hozzátette, a magyar kormányfő „lemondott az egy nappal korábban általa sorskérdésnek nevezett ügy képviseletéről,
önként adta fel Magyarország pozícióját”.
Kapcsolódó:
Súlyos bejelentést tett hajnalban Orbán: Óriási botrány törhet ki a miniszterelnök tette miatt
https://nyugatifeny.hu/2023/12/15/csattant-a-pofon-a-francia-elnok-kegyetlenul-nekiment-orbannak-amiert-szorakozik-az-eu-val