Ez már teljesítmény!
Elkészítette 2023-as jelentését az Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű kormányközi szervezet, amely 173 ország esetében vizsgálta a demokrácia állapotát. Magyarország mind a négy kategóriában – a képviselet, a demokratikus részvétel, a jogállamiság és az alapvető jogok biztosítása terén – is az utolsók közé tartozik Európában. A kutatás kiemelte, a demokrácia egyre több országban hanyatlik,
a helyzet még soha nem volt annyira rossz, mint most.
Megállapították, hogy a világ országainak felében hanyatlik a demokrácia, a jogállamiságot tekintve pedig 2022-ben
Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet az egész Európai Unióban.
A jelentés során vizsgált országok csaknem felében (85) a demokratikus teljesítmény legalább egy kulcsfontosságú területen romlott az elmúlt öt évben. Immáron hatodik egymást követő évben történik meg, hogy a hanyatló országok száma meghaladja a javulást mutató államokét, amelyre a mérések 1975-ös kezdete óta nem volt példa – írták a stockholmi székhelyű kormányközi szervezet honlapján.
A jelentésben felhívták a figyelmet a demokratikus fékek és egyensúlyok romlására, amely tendencia nehezíti a törvények betartását, valamint a politikusok felelősségre vonását.
„A megélhetési válság, az éghajlatváltozás és Oroszország Ukrajna elleni háborúja hatalmas kihívások elé állítja a választott vezetőket”
– írták.
A kutatás 17 különböző mutató mentén vizsgálta a demokrácia állapotát egy adott országban. Ezek közé tartozik például a polgári szabadságjogok biztosítása, a választások tisztasága vagy a bírói függetlenség. A szerzők arra figyelmeztettek, hogy
a demokrácia gyengülése a világ minden táján megfigyelhető,
és ugyan Európa még mindig a világ legjobban teljesítő régiói közé tartozik, jelentős eltérések vannak az országok között.
A kutatás szerint a demokrácia terén Európában a legjobban teljesítő öt ország
- Dánia,
- Finnország,
- Írország,
- Norvégia
- és Svájc volt.
Ebben a tekintetben
Magyarország a 125. helyen áll a világranglistán.
Hazánk 2017 és 2022 között nyolc helyet rontott pozícióján. A jelentés szerint Magyarországot a környező országok közül Románia (115.), Lengyelország (92.), Bulgária (82.), Csehország (48.) és Szlovákia (47.) is
megelőzi.
A is kiderült, hogy a demokratikus részvételben olyan országoknál is rosszabban teljesítünk, mint az afrikai Szudán (121.) és a Kongói Demokratikus Köztársaság (111.), vagy a közel-keleti Jordánia (119.) és a dél-ázsiai Banglades (113.)
A sor itt nem ér véget, ugyanis Magyarország a képviselet kategóriájában is rendkívül lesújtó eredményt produkált a 85. hellyel: hazánk 2017 és 2022 között tizennyolc helyet esett vissza, ezzel pedig
leszakadt az összes többi uniós országtól.
Összehasonlításképp Lengyelország ebben a tekintetben az 58., Bulgária a 46., Románia pedig a 39. helyen áll, de
olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint az afrikai Zambia (79.) vagy Koszovó (73.).
A jogállamiság tekintetében a listát Dánia, Norvégia, Németország, Svájc és Svédország vezetik. A jelentés szerint Magyarország viszont az utolsó az EU-s tagállamok között: a 64. helyre csúszott vissza a világrangsorban, miután 2017 és 2022 között tizennyolc, 2021 óta pedig hat helyet zuhant (!).
„Magyarországon, Lengyelországban, Törökországban, Szlovákiában, Izraelben és az Egyesült Államokban a demokratikus normák erózióját
olyan vezetők idézték elő, akik azt állították, hogy a nép nevében és felhatalmazásával beszélnek.
A tekintélyelvű vezetők általában azzal indokolják a demokratikus fékek és ellensúlyok aláásását, hogy valamilyen válsághelyzet megköveteli, hogy a biztonság és a rend minden más szempontot felülírjon”
– áll a jelentésben.
Kitértek rá, hogy Magyarország és Lengyelország évek óta hátráltatják az uniós tagság alapját jelentő demokratikus szabályok és jogi kötelezettségek érvényesítését. Az illiberális eszköztár mindkét országban meglehetősen hasonló: az LMBTQ-közösség célkeresztbe állítása és az akadémiai szabadságjogok elnyomása (különösen Magyarországon), a bevándorlásellenes retorika, az abortusz szigorítása (Lengyelországban), az uniós jogszabályok megsértése és a hatalom ellenőrzésének erodálása – sorolták.
A jelentésben kiemelten foglalkoztak a magyarországi felsőoktatás aggasztó állapotával is: az egyetemi autonómiát és a kutatás szabadságát Orbán Viktor Magyarországán és Recep Tayyip Erdoğan Törökországában is támadások érik – hívták fel a figyelmet.
(rtl.hu nyomán)
