Erre egy szakmai szervezet hívta fel a figyelmet.
Beszámoltunk róla, hogy 10 vasútvonalat zárt be augusztus 1-jén a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium. A tárca akkor gazdaságossági okokkal magyarázta a – megfogalmazásuk szerint „módváltás”-t, amelynek következtében számos települést – köztük városokat is! – választottak le az ország vasúthálózatáról.
Lázár nem csupán az Európai Unió, hanem Magyarország törvényeit is megsértette a vasúvonal-bezárásokkal – állítja a Közlekedő Tömeg nevű civil szervezet. Az egyesület az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz benyújtott közérdekű adatigényléséből ugyanis kiderült: semmilyen érdemi konzultációt nem folytatott az érintettekkel a szaktárca a megszorítás bevezetése előtt.
A Közlekedő Tömeg írását alább változtatás nélkül közöljük:
„Lázár János az uniós jogszabályok mellett a hazai törvényeket is megsértette a vasútvonal-bezárások elrendelésével
Két hónappal azután, hogy Lázár János megkezdte vidékellenes ámokfutását, kiderült: a miniszternek annyira fontos volt az ország legsúlyosabb gazdasági-társadalmi helyzetű térségeiben felszámolni a vasúti közlekedést, hogy
a hatályos magyar jogszabályok sem álltak útjában.
Ugyan a miniszter és a vasúti szolgáltatást ellátó MÁV-Start is más-más hazugsággal próbálta a vonalbezárásokat kimagyarázni, a közösségi közlekedési szolgáltatásokat szabályozó hatályos 2012. évi XLI. törvény jelen esetben egyértelműen fogalmaz:
hasonló vonatpótlás esetén rendkívüli helyzetre csak 60 napig lehet hivatkozni, ezt követően buszos pótlás csak a szakminiszter által kiadott járati engedéllyel végezhető.
A járati engedély megadásának pedig előfeltétele, hogy a vasúttársaság bizonyítsa: a vonatpótlás az utasok számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel, a vasúttársaságnak megtakarítást eredményez, környezetvédelmi szempontból pedig nem rosszabb, mint a vonatok közlekedtetése.
A törvény szintén előírja az érintett önkormányzatokkal történő előzetes egyeztetést is.
Nemrég a MÁV-Start a Közlekedő Tömeg által benyújtott közérdekű adatigénylésre adott válaszában azonban elismerte:
semmilyen döntéselőkészítő dokumentum nem született,
mely alapján a miniszter jogszerűen járati engedélyt adhatott volna. Ez azt jelenti, hogy a vasúttársaság:
🔴 egy települési önkormányzattal sem konzultált az érintett 66 közül,
🔴 nem készített hatástanulmányt arról, hogy a vonatpótló autóbuszok a vonatoknál kisebb környezeti terheléssel látnák el a közszolgáltatási feladatot,
🔴 végül nem sikerült kimutatást készítenie arról sem, hogy az autóbuszos szolgáltatás színvonala nem alacsonyabb, mint a vonatoké – utóbbit nehezen is bizonyíthatta volna, hiszen pont a Közlekedő Tömeg számolt be arról, hogy egyes esetekben a pótlóbuszok még a leromlott pályán döcögő vonatoknál is lassabbak.
Ezek hiányában a Személyszállítási törvény szerint
Lázár János miniszter nem adhatott volna ki járati engedélyt
a vonatpótló autóbuszokra.
Ez pedig nem csak egy bürokratikus mulasztás, hanem a mellékvonalakat használó utasok ezreinek és az érintett települések önkormányzatainak semmibe vétele, valamint – ahogy arra egyesületünk is rámutatott – a 1370/2007 (EU) uniós rendelet kijátszása miatt veszélybe sodorja a közlekedésfejlesztési EU-s források Magyarországra érkezését is.
Az, hogy Lázár János miniszter pont a vidéki térségekben élőknek minőségi közösségi közlekedést garantálni hivatott törvényt is kész áthágni a pont általa lefejezett MÁV-csoport katasztrofális teljesítményének foltozgatásáért,
jól mutatja a »most a vidék jön« politikai szlogen álságosságát,
valamint a vidéki térségek elnéptelenedését meggátolni egyedül képes minőségi közszolgáltatások iránti elkötelezettségének teljes hiányát.
(Közlekedő Tömeg/Facebook)
