Döbbenetes!
Magyarországra látogatott májusban az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, amely részletes jelentést írt a a hazai helyzetről. A delegáció célja az volt, hogy megismerkedjen a korrupciós veszélyek ügyében elindított jogállamisági eljárás fejleményeivel, hogy meghallgassa az uniós források felhasználását ellenőrző hazai hatóságok véleményét, valamint hogy megvizsgálja, Magyarország képes-e megfelelően hasznosítani a helyreállítási alapból érkező összegeket.
Navracsics Tibor a látogatás kapcsán májusban annyit közölt: tárgyszerű, kölcsönös megértés alapjain nyugvó beszélgetésre került sor. Ugyanakkor megjegyezte: úgy érezték, a küldöttség több tagját befolyásolta a politikai előítélet a véleményalkotás során. A területfejlesztési miniszter hozzátette: nem hiszi, hogy a küldöttek összességében túl jó véleménnyel tértek haza.
A megérzése nem csalt, a Népszava birtokába jutott jelentéstervezetből kiderült, a delegáció tagjai ellenséges fogadtatást tapasztaltak a fővárosban. Bár a dokumentum még nem végleges – a szakbizottság tagjai hétfőn vitatják meg – a részletek árulkodóak.
A jelentéstervezet elején ugyanis hangsúlyozzák: legnagyobb aggályuk, hogy az uniós források átlátható, tisztességes, valamint pártatlan módon jussanak el a magyar állampolgárokhoz, vállalkozásokhoz, régiókhoz. A bevezetőben továbbá felszólítják a kormányt, hogy azonnal teljesítse az brüsszeli források lehívását biztosító feltételeket.
A dokumentumból kiderült: a küldöttség tagjai tapasztaltak néhány pozitív fejleményt, azonban még várják az Integritás Hatóság konkrét megállapításait a magyarországi korrupcióról.
Mint írják, Bíró Ferenc, a hatóság elnöke a találkozón jelezte:
nem a rendszer, hanem az emberek a korruptak,
és hiába sorolják nemzetközi tanulmányok Magyarországot az Európai Unió legkorruptabb államai közé, ezek az értekezések inkább felfogáson alapulnak.
A küldöttek a tervezetben kiemelik: az Állami Számvevőszék nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot az uniós pénzek elköltésének hatékony ellenőrzéséről.
„A küldöttséget meglepte, hogy az ÁSZ elnöke folyamatosan tartózkodott attól, hogy magyarázatot adjon a számvevőszék elmúlt években folytatott tevékenységére”
– olvasható a tervezetben.
Emellett azt írják Windisch Lászlóról:
„Az ÁSZ elnöke nem adott magyarázatot arra, hogyan fogja nyomon követni és értékelni a (helyreállítási alapból érkező) pénzeszközök felhasználását.”
Továbbá említéseket tesznek a dokumentumban arról, hogy konkrét információkat kaptak a kormány versenyt torzító intézkedéseiről, a törvények önkényes, hirtelen módosításairól, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, különadókról és díjakról, megfélemlítési taktikákról – például a titkosrendőrség látogatásairól.
A delegáció tagjai a beszámolójukban ígérik, hogy az Európai Bizottság hallani fog ezekről az esetekről, és elvárják, hogy a testület minden eszközt bevessen a jogsértések megszüntetéséért.
Hangsúlyozzák, hogy a parlament demokratikus felügyelete elengedhetetlen a jogállamiság működéséhez.
Szót ejtenek arról, hogy Navracsics Tibornak felvetették: az ellenzéki vezetésű önkormányzatok nehezebben jutnak hozzá az uniós összegekhez. A politikus ezzel kapcsolatban elismerte:
„létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”.
A küldöttség kiemeli: a kapott információkat nyomon fogják követni, valamint azokat továbbítják a bizottságnak, az Európai Számvevőszéknek, az EU Csalás Elleni Hivatalának, valamint az Európai Ügyészségnek.
