Már inkább külföldön vásárolnak ingatlant a magyarok.
Míg a hazai ingatlanpiac már a szakértők szerint is az összeomlás jeleit mutatja, addig a külföldi ingatlanok iránt egyre csak nő a magyarok érdeklődése. Ez pedig nem véletlen, ugyanis míg Magyarországon egy átlagos méretű panellakásért a fővárosban 40 és 60 millió forint közötti összeget is elkérhetnek, addig a horvát, olasz, vagy a spanyol tengerparton ugyanezért az összegért, – vagy még ennél is olcsóbban – egy hasonló méretű, tengerhez közeli lakást lehet vásárolni – hívta fel a figyelmet a Népszava.
Magyarországon 2021-től kezdve élénkült meg jelentősen a külföldi ingatlanok iránti kereslet, amelyet az orosz-ukrán háború kitörése csak tovább fokozott, hiszen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a „biztonságos helyek” iránt. Ám a legfőbb ok, amely a jelenség hátterében áll, az
a kiugróan magas hazai infláció.
„Az emberek meg akarják védeni a megtakarításaikat”
– mutatott rá Forgács Péter, a Rellox külföldi ingatlanok értékesítésével foglalkozó nemzetközi cég magyar értékesítője.
Murár Zsóka az Artshome Ingatlaniroda tulajdonosa a lapnak elmondta, az ő cégük leginkább spanyolországi ingatlanok értékesítésével foglalkozik.
„Mi három okot látunk a növekvő ingatlankereslet növekvése miatt. Bár Spanyolországban is van infláció, de nem mondanám, hogy drágák a lakások. Egy két hálószobás lakáshoz egy mediterrán lakóparkban
már 80 ezer euróért, tehát körülbelül 30 millió forintért hozzá lehet jutni”
– mondta, ugyanakkor jelezte, a kereslet itt is kezdi felnyomni az árakat.
A szakértő szerint sok magyar vásárló látja, hogy olcsóbb az élet, és normális, rendezett viszonyok jellemzik Spanyolországot. Bár az utóbbi hónapokban elindult egy hazavándorlási tendencia, ami annak köszönhető, hogy Spanyolországban nem beszélnek olyan jól angolul, nehéz az értelmiségi közegnek elhelyezkedni – ismertette.
Forgács Péter elmondta, az ő adataik szerint az érdeklődők 40 százaléka befektetési céllal, 60 százaléka saját használatra vásárol külföldi ingatlant.
- A célországok közül a legnépszerűbb Ausztria (43,5 százalék),
- majd Horvátország (26,1 százalék).
- Olaszországban és Spanyolországban 10 százalék körül mozog az ingatlanvásárlási kedv.
- További 10 százalékot az egyéb országok tesznek ki, mint például Svájc, Dubai, Zanzibár, Madeira, Lengyelország vagy Szlovákia, amely országok szintén vonzóak a magyar vásárlóknak.
„Az Ausztria iránti kiemelt kereslet egyik fő oka, hogy közel van, könnyen megközelíthető. Másrészt valamivel olcsóbbak az osztrák nyaralóingatlanok, mint például a francia Alpokban, esetleg az olasz hegyekben. Ráadásul Ausztria kedvező befektetési feltételekkel is magára vonja a figyelmet.
Az ingatlanok túlnyomórészt bérleti módban épülnek fel, vagyis kötelező a további bérbeadás, de persze van saját használati lehetőség is. Ezenkívül mindegyik ingatlannak van beállított kezelője, ő gondoskodik mindenről, például a további bérbeadásról is. Előnyt jelent továbbá az ÁFA visszaigénylése a vételárából”
– fejtette ki Forgács Péter.
A magyar vásárlók körében szintén fokozódott az érdeklődés a tengerparti ingatlanok iránt, különösen Horvátországban, ahol a megközelíthetőség is döntő szerepet játszik.
„Az euró idei bevezetésének és a schengeni csatlakozásnak köszönhetően egyre csak nő a kereslet”
– mondta a szakember.
Az elmúlt évtized során a vásárlók tekintetében is jelentős átalakulások mentek végbe: míg régebben a felső tízezerre volt jellemző a külföldi ingatlanok vétele, addig ma már a leginkább a felső középosztály érintett.
„A hazai és a külföldi ingatlanpiacon egyre közelednek az árak. Aki budapesti befektetési célú ingatlan vásárlásán gondolkodik, az külföldi befektetésben is gondolkodhat, mert még az is lehet, hogy
ugyanazért a pénzért jobb, szebben felújított lakást vásárolhat.
A külföld vásárolt ingatlanok átlagára 2022-ben 370 000 euró körül volt, tehát többért és kevesebbért is kelt el lakás”
– közölte Forgács Péter, aki arra az érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy az adatbázisuk szerint a látogatók megközelítőleg egyforma arányban keresnek rá a házakra és a lakásokra, miközben a tényleges eladások szerint 93 százalék vásárol végül lakást, és csupán 7 százalék házat.
