A mérgező anyag 3,5-szerese volt az egészségügyi határértékhez képest.
A káresemény egy, a hatóságokhoz be nem jelentett, engedéllyel nem rendelkező technológia kipróbálása során bekövetkező robbanás volt – idézte beszámolójában a Népszava az egyik szakértői jelentésben foglaltakat, amely a SungEel HiTech Hungary Kft. bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemében tavaly júliusban bekövetkezett robbanás után indult rendőrségi nyomozáshoz készült.
Jelezték: ez csak egy megdöbbentő állítás a sokból. A lap birtokába került szakértői vizsgálati iratok közt akadt olyan dokumentum is, amelyben
85, szabályostól való eltérést sorolnak fel a próbaüzem során felrobbant berendezésen.
A dél-koreai SungEel HiTech Hungary Kft. elektromos autókhoz használatos lítium-ion akkumulátor gyártásából származó fémtartalmú hulladékok gyűjtésével, előkezelésével, és akkumulátor-újrahasznosítással foglalkozik két magyar telephelyen.
- Szigetszentmiklóson az engedély szerint évi több mint 8 ezer tonna, a gödi Samsung gyárból származó selejtes akkut dolgoznak fel.
- Bátonyterenyén a gödi Samsung SDI és a komáromi SK Battery gyáraiból érkező évi 28 ezer tonna lítium-ion akkumulátor gyártásából származó akkuhulladék kezelését végzik, ennek kétharmada számít veszélyes anyagnak. A 9,3 milliárd forint összértékű beruházáshoz 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást folyósított az Orbán-kormány.
A robbanás két hónappal a többször módosított hulladékgazdálkodási engedély megszerzése után történt Bátonyterenyén még tavaly júliusban.
A balesetben négyen megsérültek, a rendőrség pedig nyomozást rendelt el.
Mint írták, az újrahasznosító berendezés kivitelezőjét nem sikerült elérni a szakértői vizsgálat során, a gép működtetéshez szükséges dokumentációt a cég képviselői nem tudták bemutatni, valamint jelentős villamosbiztonsági hiányosságokat is feltártak. A hevítéshez használt kemencébe pedig olyan gázégőt építettek be, amelyre egyáltalán nem is volt engedélyük, sőt – hívták fel a figyelmet – az ott elégetett gázt is „ismeretlen módon vételezték”.
A vizsgálat megállapította: a 400–700 Celsius-fokon üzemeltetett kemencében a darálás során éghető gázok szabadultak fel. A berendezés működtetéséhez robbanásvédelmi terv nem készült. Hiányosnak bizonyult a kockázatértékelési, tűzvédelmi dokumentáció, a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységről szóló, a Nemzeti Népegészségügyi Központ felé tett bejelentés nem volt fellelhető, ahogy a valós állapotokat tükröző helyszínrajzok, munkavégzésre, védőruházatra vonatkozó üzemi utasítások sem.
Az előzetes igazságügyi szakértői szakvélemény szerint
megvalósult a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény,
valamint kimerítették a foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét is.
A baleset után több hónappal vett minták között is volt olyan, amelyben
az emberre veszélyes toxikus anyag mennyisége 3,5-szerese volt az egészségügyi határértéknek.
A fellelt szennyezés mértéke már minimális emberi tevékenység mellett is jelentősen ártalmas, ha belélegzik, míg jelentősebb fizikai munka mellett kiemelt kockázatot jelent – olvasható az egyik vizsgalati anyagban.
A vizsgálatot végző szakértők figyelmeztettek: a gyárban rengeteg ismeretlen összetételű vegyi anyag van, amelyekről nem tudni, milyen veszélyt jelentenek a környezetükre. Jelezték, a robbanás után az üzemben maradt vegyi anyagokból hidrogén‐fluroid szabadulhat fel, amely lenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve
halált is okozhat.
A szakértők kiemelten kérték a szükséges intézkedések megtételére az illetékeseket. A Nógrád vármegyei kormányhivatal egymillió forintos katasztrófavédelmi bírságot szabott ki – vagyis annyira nem erőltették meg magukat az ügyben. A megyei kormányhivatal március végén tartott hatósági ellenőrzést. A kormányhivatal ellenőrei a vizsgálat során rosszul lettek, többen bőrkiütésről, bőrpírról, torokkaparásról, szájfájdalomról számoltak be. Ekkor a kormányhivatal 31,2 milliós bírságot szabott ki.
A bátonyterenyei lakosok a történtek után elkezdtek félni, különösen azért, mert megtudták, a cég megduplázná az üzemben feldolgozott selejtes akkumulátorok mennyiségét, így
a jövőben évi 85 ezer tonna veszélyes hulladékot hoznának az üzembe.
Az Orbán-kormány vállalt törekvése, hogy akkumulátor-nagyhatalommá változtassa Magyarországot. Ezt gazdasági megfontolásokkal szokták indokolni, ugyanakkor a szakértők jelezték: leginkább arról van szó, hogy a magyar kormány kiszolgáltatja magát Kínának, mert mástól már nem kap hitelt, és az EU-s pénzek sem jönnek. Továbbá az egyre égetőbb munkaerőhiány kérdését is ázsiai vendégmunkások behozatalával kívánja orvosolni a magát „nemzetinek” valló kormányzat – az ügyben már határoztak is.
Viszont a mérnökkamara környezetvédelmi tagozata hangsúlyozta:
a hazai akkumulátorgyárak engedélyeztetése nem egységes szempontok szerint zajlik.
(népszava.hu nyomán)
Kapcsolódó:
„Nem leszünk kínai gyarmat!” – megmozdult a tömeg Nyíregyházán az Orbán-kormány ellen
https://nyugatifeny.hu/2023/08/04/meg-be-sem-tettek-a-labukat-a-vendegmunkasok-maris-megdobbento-reszletek-derultek-ki-a-toborzasrol
