Alaposan összekavarodott az MNB elnöke.
Mint ismert, Matolcsy György jegybankelnök még március elején a magyar országgyűlésben ismertette a Magyar Nemzi Bank (MNB) üzleti jelentését, amely során – nem először – több ponton is élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy akkor azt mondta, hogy a hibás kormányzati gazdaságpolitika miatt 2022 második felére három csapdába sétált bele, amely csapdák egyikének az akkumulátorgyárakat jelölte meg.
Orbán Viktor jobbkeze bírálatában kitért arra is, hogy
a külföldi működőtőke-beáramlásra nem lehet egy ország felzárkózását építeni,
és konkrét példaként említette az akkumulátorgyárakat. Mint mondta, azoknál csak 18 százalékos a hozzáadott érték.
Azonban júliusi elején – mintegy négy hónappal a parlamenti beszédje után – Matolcsy György egy cikket jelentetett meg a Csonghu Zsipao (angol nevén China Daily) hasábjain, amelyet a Political Capital vett észre a múlt héten.
A Kínai Kommunista Párt Központi Propagandaosztálya által kiadott lapban a kínai nyelvű írás már nem volt annyira kritikus hangvételű. Mindezt „匈牙利央行行长：依托“一带一路”，匈中两国走在知识经济合作前沿” címen közölték. A cím magyar fordítása:
„Magyarország jegybankelnöke: Magyarország és Kína élen jár a tudásalapú gazdasági együttműködésben az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében„.
Matolcsy György pedig határtalan lelkesedéssel vetette papírra gondolatait nemcsak a magyar-kínai együttműködésről, és arról, hogy Magyarország első európai országként csatlakozott az „Egy övezet, egy úthoz”, hanem
konkrétan megemlíti
a Magyarországra érkező akkumulátorgyártáshoz kötődő beruházásokat is, kiemelt figyelmet szentelve a debreceni CATL vállalatra és egyéb kínai befektetőkre.
„Magyarország célja, hogy az új energiával működő járművek globális ellátási láncának élvonalába kerüljön (…),
a Kínával való együttműködés segíti ennek a célnak az elérését”
– írta Matolcsy, aki azt is hozzátette: ezek a szektorok szerinte „új dimenziókat” nyitnak meg a hazai gazdaság számára.
„Együtt kell működniük, hogy megragadjuk a digitalizáció, a hosszú távú fenntartható fejlődés, a változó geopolitikai viszonyok és a pénzügyi változások jelenlegi megatrendjeit”
– értékelt Matolcsy György.
Az egyszeri embernek viszont nem világos, hogy most akkor csapda vagy lehetőség Magyarország számára a kínai akkumulátorgyárak megépítése. Vajon mi történhetett, hogy az MNB elnöke gyökeresen mást mondott pár hónappal korábbi álláspontjához képest. Az üggyel kapcsolatban a 444.hu kérdésekkel fordult az MNB-hez.
„Nincs ellentmondás, a jegybank és Matolcsy György elnök úr álláspontja változatlan. Egyszerre van szükség Magyarországon a keleti nyitásra, a beáramló – minél több területet érintő – működőtőke-befektetésre (FDI-ra) és a hazai hozzáadott értek növelésére”
– írták válaszként a lap kérdéseire.
A jegybank szerint Matolcsy a parlamenti beszédben is kiemelte, hogy az olyan tőkebefektetés előnyös, amely „új technológiát és tudást hoz, valamint új piacokat nyit”, alacsony hozzáadott értékű tevékenységekre viszont nem lehet felzárkózási stratégiát építeni. Az MNB úgy látja, ezzel összhangban van, amit Matolcsy a Csonghu Zsipao felületén írt.
„Itt nem pusztán az értéklánc egy eleméről, például az akkumulátorgyártásáról van szó, hanem a teljes értékláncról. Az értéklánc minél több elemének egy gazdaságban való integrálása, illetve az értékláncban való előrelépés a parlamenti beszéddel összhangban innovációt, új technológiákat, a hazai hozzáadott érték emelkedését jelenti”
– magyarázták Matolcsy gondolatait.
Így az MNB szerint a magyarországi autógyárak mellé települő, „a jövő kihívásaira választ adó” akkumulátorgyárak, már nem „csapdák„, hanem
„esélyt adnak a magyar gazdaságnak feljebb lépni az értékláncban”.
Matolcsy György cikkében kitért az akkumulátorgyárak mellett a Fudan Egyetemre is.
„Büszke vagyok arra, hogy Magyarország erősíti a kínai egyetemekkel, például a Fudan Egyetemmel folytatott cserekapcsolatokat”
– jelentette ki az MNB elnöke.
(Political Capital/Facebook)
