Nem finomkodott.
Szerdán ismeretette Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank 2021-es üzleti jelentését.
A jegybankelnök méltatta a 2010 és 2019 közötti időszakot. Véleménye szerint az a Trianon utáni 100 éves gazdaságtörténet legjobb évtizede volt – derül ki a Portfolio beszámolójából.
A 2019 után időszakról azonban más a véleménye, már akkor lehetett látni azt, hogy lesz energiaár-robbanás.
Matolcsy szerint a jegybank 2021 közepén megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt.
Mindemellett azonban szerinte
„történt egy törés a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank között”.
Míg a jegybank fékre, addig a kormány a gázra lépett rá – jegyezte meg.
Amikor az infláció első hulláma beköszöntött, akkor az MNB javaslatait nem vette figyelembe a kormány, pedig azokkal könnyebb lett volna megzabolázni az inflációt.
Matolcsy szerint
„az egész évtizedre árnyékot vet”,
hogy megbomlott az egyensúlyi növekedés gazdaságpolitikája.
„Kár volt feladni, nagyon nehéz lesz visszatérni innen.
Nagyon könnyű elrontani valamit, és nagyon nehéz megjavítani”
– jelentette ki a jegybankelnök.
A jegybankelnök úgy látja, hogy Magyarország a hibás kormányzati gazdaságpolitika miatt 2022 második felére három csapdába sétált bele, és ezek a csapdák több alcsapdából állnak.
2021-ben 2,3 százalék volt az államadósság utáni kamatfizetés, ez 2023-ra 3,7 százalék, és
jövőre megduplázódik
a 2,3-as szinthez képest – hangsúlyozta Matolcsy.
Az MNB vezetője beszélt még a külföldi működőtőke beáramlásának a csapdájáról, amelyre szerinte nem lehet egy ország felzárkóztatását építeni.
„Soha sehol nem sikerült egy olyan felzárkózási modell, ami külső tényezőre épült.”
Példaként említette az akkumulátorgyárakat, amelyek esetében csak 18 százalékos a hozzáadott érték.
A cserearány-csapdáról is beszélt. Matolcsy elmondta, hogy ha Orbán Viktor 2010-ben elfogadja, hogy egy 2000 megawattos megújuló energiaprogramot indítsanak el, akkor most nem lenne problémánk.
„Ha az megindult volna, nem sok problémánk lenne. Lenne mindenfajta problémánk: háború, szankciók, Budapest-Brüsszel közötti száraz polgárháború, amit abba kellene hagyni. De valójában az energiafronton Magyarország kifejezetten jól állna”
– jelentette ki.
Matolcsy úgy véli, hogy az évente létrejövő magyar jövedelem 10-15 százalékát fogják felemészteni az említett csapdák.
A jegybankelnök szerint Magyarország pénzügyi csapdában van.
A termelékenységi csapdára is kitért.
„Egymillió új magyar munkahely, fantasztikus eredmény, 1920 után a legjobb mennyiségi eredmény, de nem indultak el a minőségi fordulatok. Például a termelékenységi fordulat”
– említette.
Matolcsy elmondása szerint 2014 óta nem voltak reformok, hanem
reformsivatag alakult ki.
Reformok nélkül pedig nincs fenntartható felzárkózás, csak hitel és külföldi működőtőke.
Matolcsy a beszámolója végén tisztázta, hogy ezeket nem azért mondja, mert sértődött, frusztrált lenne vagy összeveszett volna a miniszterelnökkel.
„Elvi ellentét van a kormány és a jegybank között. A Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az inflációellenes küzdelem, és ehhez várjuk a kormány segíteségét”
– zárta mondandóját.
(Portfolio nyomán)
