Magyarország megvédi a rezsicsökkentést – mondta a rezsibiztos.
„Brüsszel és a baloldal minden támadása ellenére a magyar kormány megvédi a rezsicsökkentést”
– jelentette ki a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten.
Németh Szilárd úgy fogalmazott: „Brüsszel kitartottjai, a magyar baloldal és az őket támogató álhírgyártó hírportálok elkezdték magyarázni” azt az országspecifikus jelentést, amelyben Brüsszel azt várja el a magyar kormánytól, hogy év végére törölje el a rezsicsökkentést.
Ez azt jelenti – folytatta a kormánybiztos –, hogy azt várják el Magyarországtól:
„a magyar háztartások »piaci körülmények között jussanak energiához«”.
Kitért rá: az országjelentés 42 pontban foglalja össze a jelenlegi magyar helyzetet, és hét pontban ad javaslatot arra, hogy mit kell tennie Magyarországnak; az első pont – mondta a kormánybiztos – „rögtön a magyar rezsicsökkentés eltörlése”.
Németh Szilárd úgy látja, a jövő évi költségvetés – „a háború és az elhibázott szankciós politika ellenére” – stabil, így Magyarországnak nem kell „felmondania” a rezsivédelem politikáját.
Azt mondta: a büdzsét 2024-re úgy állították össze, hogy az egy védelmi költségvetés, aminek alapja a honvédelmi és a rezsivédelmi alap.
Megjegyezte: ez garantálja az ország szuverenitásának biztonságát, másrészt azt, hogy az eddig elért eredményeket – a családtámogatásokat, a munkahelyek és a nyugdíjak védelmét, valamint a csökkentett rezsit – meg tudják tartani.
„Nem vagyunk hajlandók lemondani a rezsivédelem politikájáról,
amit most Brüsszel szeretne megszüntetni”
– nyomatékosította a kormánybiztos.
Állította: az Eurostat-adatok szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon jutnak a legolcsóbban áramhoz és gázhoz a háztartások.
Úgy vélte: vásárlóerő-paritáson mérve is a harmadik legjobb pozícióban van Magyarország a háztartási energia árát tekintve.
„Míg 2002 és 2010 között, a Bajnai-Gyurcsány-kormányok idején a családok a bevételük 30 százalékát fizették ki rezsire, addig most ez az arány 2,5 százalék”
– mondta a kormánybiztos.
Ezzel az értékkel csak Belgium és Luxemburg előzi meg Magyarországot, Csehországban 7,3 százalék, Lengyelországban 5,5 százalék a vásárlóerő-paritási arány – jegyezte meg Németh Szilárd.
(MTI / Németh Szilárd/Facebook)
