Vélemény.
A magyar társadalom a joggal vágtatónak minősített infláción szörnyülködik (és annak negatív hatásaitól szenved), mivel az első három hónapban – éves összehasonlításban – minden alkalommal 25 % feletti pénzromlási értéket regisztrált a KSH (pontosan: január 25,7 %, február 25,4 % és március 25,2 %).
Rémisztő adatok ezek
és egyelőre semmi nem mutat arra, hogy az áprilisi, májusi és júniusi értékek majd meredek csökkenésre váltanának, ami viszont azt is jelenti, hogy az I. félévben – átlagosan – várhatóan sajnos húsz százalék felett maradhat a fogyasztói árnövekedés.
Összehasonlításul: a velünk rendkívül szoros gazdasági kapcsolatban álló Németországban érdemben fékeződik az árdrágulás üteme: az április 12-i adatok szerint ott jelentősen lassult az infláció. Márciusban héthavi mélypontra, 7,4 százalékra süllyedt az éves fogyasztói árindex a februári 8,7 százalékról. Márciusban az élelmiszerárak – éves összevetésben – ott 22,3 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest,
míg nálunk csaknem ennek duplájával, 42,6 százalékkal emelkedtek.
Az átlagos infláció vonatkozásában a magyar 25,2 % áll szemben a német 7,4 százalékkal szemben, a különbség tehát több, mint háromszoros, sajnos a hátrányunkra!
Korábban – szintén KSH adatok alapján – ismertettem, hogy 2023 februárjában a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz (2023. február/2022. február) képest. Idén februárban – a tavalyihoz viszonyítva – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5%-kal kisebb lett az értékesítés volumene. 2023. január–februárban a forgalom kéthavi volumene 7,3%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál (2022. január-február).
Április 13-án megjelentek az ipari termeléssel kapcsolatos hazai mennyiségi adatok. 2023 februárjában
az ipari termelés volumene 4,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (2022. február).
A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban viszont nőtt a termelés volumene.
- Az ipari export volumene 2%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 7,4, a 14%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 42%-kal bővült.
- Az ipar belföldi értékesítése 12,2, a feldolgozóiparé 11,0%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
- Az iparon belül döntő (98%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 18,3, a csekély súlyú bányászaté 26%-kal csökkent.
Érdemes összevetni 2023 január–februárját az előző év azonos időszakával, azaz 2022 január-februárjával. A kéthavi együttes ipari teljesítés eredménye az, hogy az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 58%-át adó külpiaci eladások volumene 1,1, a 42%-ot képviselő hazai értékesítésé 14,4%-kal zsugorodott.
A hivatalos számok ismeretében csak az a szomorú következtetés vonható le, hogy
az infláció továbbra is kiemelkedően magas marad,
az ipari termelés volumene érdemben visszaesett, a kiskereskedelem által értékesített áruk volumene egy év alatt tíz százalékkal csökkent. Pénzromlás (drágulás), termelés visszaesés, fogyasztásszűkülés. Ez a 2023-as perspektíva. Merre is megy Magyarország?
Dr. Dávid Ferenc
