Dávid Ferenc: Mínusz tíz százalék!

Vélemény.

Tudom, hogy nem igazán elegáns és ildomos nagypénteken KSH-adatokkal foglalkozni, de a Központi Statisztikai Hivatal április 6-i (csütörtöki) adatközlése szerint 10,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. 2023. februárjában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz (2023. február/2022. február) képest.

Idén februárban – a tavalyihoz viszonyítva – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

2023. január–februárban a forgalom kéthavi volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,3%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál (2022. január-február).

  • Ehhez hasonló nagyságrendű visszaesés három éve volt. A 2020. április havi – negatív előjelű – kiskereskedelmi forgalom volumenváltozáskor 12,8 százalékos visszaesést regisztrálhattunk, ekkor robbant be Magyarországon a COVID – pandémia. (A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította.)
  • 2020. áprilisa és 2021. márciusa között csaknem minden hónapban negatív tartományban volt ez a mérőszám, majd 2021. áprilisától 2022. novemberéig folyamatos volt a mennyiségi növekedés. A parlamenti választás körüli állami pénzkifizetések (fegyverpénz, 13. havi nyugdíj, SZJA visszautalás stb.) megtették hatásukat, ezt igazolják a következő számok: 2022. február +9,9 %, 2022. március +16,7 %, 2022. április,+15,5 % és 2022. május +10,9 % volt a volumennövekedés.
  • És aztán következett az előre kalkulálható lejtmenet, hiszen a vágtató inflációhoz (2022. december 24,5 %, 2023. január 25,7 %, 2023. február 25,4 %) a kiskereskedelmi forgalom volumenének drámai csökkenése párosult: 2022. december -3,9 %, 2023. január -4,5 %, 2023. február -10,1 %.
  • Érdemes egy pillantást vetni a reálkereseti mutatókra is:
    2022. november/2021. novemberi összevetésben a reálkereset: –4,7 %
    2022. december/2021. decemberi összevetésben a reálkereset: -5,1 %
    2023. január/2022. januári összevetésben a reálkereset: -7,6 %

Alaposabb elemzés nélkül is levonható az a következtetés, hogy a visszaesést egyrészt a fegyverpénz és az szja-visszatérítés okozta magas bázis, másrészt a magas inflációval együtt járó reálkereset csökkenés idézte elő. A nyugdíjak értékvesztéséről most nem írok részletesen, de mindenki tudja, hogy a 2,5 milliós nyugdíjas tábor is a vesztes oldalra került, hiszen jövedelmi pozíciója az elmúlt években állandóan romlott.

Az általuk vásárolt árucikkek mennyisége csökkent és annak minőségi összetétele is silányult. Az élelmiszerboltok 8,6 százalékos forgalom csökkenését, a 40 százalékot is meghaladó – „Európa-bajnok” – élelmiszer-infláció nagymértékben befolyásolta. Az üzemanyag-forgalom 14,5 százalékos visszaesésében az üzemanyagok ársapkájának eltörlése játszott meghatározó szerepet.

2023. április 12-én (szerdán) jelenik meg a KSH fogyasztói árak alakulását tartalmazó Gyorstájékoztatója. Vajon számíthatunk a pénzromlás sebességének lassulására, vagy tartósan velünk marad az egyre elviselhetetlenebb infláció? Ez itt a kérdés!

Dr. Dávid Ferenc

Valódi Hírek