Ebből is hasznot húznak.
Mint ismert, az Orbán-kormány vallott törekvései szerint „akkumulátorgyártó nagyhatalommá” kívánnák tenni Magyarországot. A kormány céljai elérése érdekében pedig óriási akkumulátorgyártó üzemeket telepít hazánkba, ez azért is lehet kiemelten fontos a kabinet számára, mert ha felélénkül a termelés a gyárakban, az jelentősen érezteti majd hatását a GDP-adatok tekintetében.
Ugyanakkor mindennek valódi növekedési hatása nincs, a hazai cégek pedig kiszorulhatnak a piacokról.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a 24.hu-nak kifejtette: ha például a kínai CATL debreceni akkumulátorgyárában 2025-26 körül beindul a termelés, akkor az jelentős, egyszeri növekedési hatással jár majd. Ez azonban
csak papíron, statisztikai értelemben kimutatott GDP-növelő hatás lesz,
mivel a társaság az itt megtermelt hozzáadott értéket szinte biztosan ki fogja áramoltatni az országból – mutatott rá a szakember.
Mint írták, egy adott ország bruttó hazai termékének (GDP) kiszámítása során számba veszik a helyi vállalatok termelési értékét is. Ez – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana alapján – leegyszerűsítve úgy történik, hogy a cégek egy adott üzleti év végén leadott mérlegbeszámolójából összeadják
- az adózás előtti eredmény,
- a gépek és berendezések értékvesztése (amortizáció),
- valamint a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a munkaerőköltség tételeit.
Ezek a tételek együttesen teszik ki azt az értéket, amellyel egy adott vállalat hozzájárul az ország GDP-jéhez.
Molnár László szerint az alacsony adókulcsok mellett realizált profitot azonban a CATL várhatóan kivonja majd az országból. A szakember jelezte, az amortizáció valószínűleg csak papíron jelenik majd meg, a személyi jellegű ráfordítások pedig nagyrészt nem Magyarországon lesznek elköltve, mert a debreceni gyárba érkező munkaerő többsége kínai vagy más ázsiai országból származó dolgozó lesz.
A GKI becslése szerint a CATL gyára a termelésbe állítás utáni első évben 700 milliárd forintnyi hozzáadott értéket fog kimutatni, amely statisztikailag
a magyar GDP 1–1,5 százalékát teszi ki.
Megjegyezték: a kormányközeli Makronóm Intézetnél még ennél is többre, 866 milliárd forintra becsülték a teljes hozzáadott értéket.
A szakember arra is rámutatott, miért kiemelten fontos az Orbán-kormány számára a GDP.
„Ez az egyszeri növekedési hatás, különösen a 2026-os választási évben sokat nyomhat a latban. Politikai szempontból igazolni lehet vele a keleti nyitás sikerét, másfelől be lehet mutatni, hogy az EU-val történő összetűzések ellenére milyen hatalmasat tudunk fejlődni, nem utolsósorban pedig létrejött több ezer új munkahely. Azt pedig a választók eddig sem kérték számon, hogy
a kimutatott GDP-ből ténylegesen nem keletkezik az országnak jövedelme”
– fejtette ki Molnár László.
Az ország gazdasági mutatói drasztikusan romlottak az elmúlt években, miközben technikai recesszióba is került Magyarország. A kormányzat pedig jelenleg tanácstalan abban, hogy rövid távon miként fogunk értelmezhető gazdasági növekedést produkálni.
Mindezt megerősítették a befektetők és hitelminősítők is:
- az elszálló államadósság és költségvetési hiány miatt megnőtt az ország kockázati prémiuma,
- megdrágult a finanszírozásunk,
- miközben az EU-s forrásokat befagyasztották.
- Ezek következményeként pedig a hitelminősítők leminősítették hazánk besorolását,
- és ezek a negatív folyamatok sokat rontottak a forint árfolyamán is.
„A kimutatott eredmények eltűnnek az országból, ellenben
papíron megnövelik a magyar GDP-t,
ami a gazdaságpolitika egyik legfontosabb szempontja. Ugyanakkor hiába nő a gazdaság, a profitkiáramlás miatt a Magyarországon elosztható jövedelem mindig jóval kevesebb lesz, mint amennyit GDP-ben megtermelünk. Nem véletlen az sem, hogy a globális minimumadót végül Magyarország kihagyásával fogadta el az Európai Unió”
– hívta fel a figyelmet Molnár László.
A debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatban pedig várhatóan csak egyszeri pozitív hatással számolnak, amelynek hosszú távú, fenntartható növekedési hatása nem lesz. A multik jelenléte lényegében nem bővíti, hanem szűkíti a szektorális ökoszisztémát, és kevesebb hazai cég tud megélni azáltal, hogy a multik elszívják a munkaerőt, hiszen relatíve jobban fizető, stabilabbnak tűnő munkahelyeket kínálnak – írták.
(24.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Nem titkolhatják tovább Pintérék: Kiszivárgott a szakvélemény a debreceni akkumulátorgyárról
Kitört a balhé, miután újabb súlyos dolgok derültek ki a debreceni akkumulátorgyárról
