Az utolsó negyedév elképesztő számokat produkált.
„76,6 százalékról 73,3 százalékra javítottuk a GDP-arányos adósságszintet az elmúlt évben”
– állította közösségi oldalán Varga Mihály.
A pénzügyminiszter keddi posztja gyors reagálás lehet a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatására, miszerint 4159 milliárd forint, azaz a GDP 6,2 százaléka volt a kormányzati szektor 2022-es hiánya.
Az MNB adatai szerint
a kormányzati szektor adóssága 48 837 milliárd forintot tett ki, azaz a GDP 73,3 százalékát.
” 
Míg a magyar adósságszintet 73% közelébe csökkentettük, az uniós átlag 86%-on áll.
✅️A veszélyes időkben is folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását: csökkentjük a költségvetési hiányt, és még idén 70% alá mérsékeljük az államadósság arányát”
– írta a bejegyzése alá Varga.
A Makronóm Intézet kommentárja szerint a kormányzati szektor hiánya a tavalyi évben
a vártnál magasabb szinten,
a GDP 6,2 százalékán alakult – írta a novekedes.hu.
Az eredeti hiánycél 4,9 százalék volt, bár a tavalyi érték kedvezőbben alakult, mégis a deficit ennél gyorsabb ütemű lefaragására lesz szükség.
A hiány a negyedik negyedévben volt kiemelkedően magas, a GDP 13,9 százalékát érte el – egy évvel korábban csak 11,8 százalék volt.
A magyarázat az év végi kiadások megugrása lehet: 9,9 ezer milliárd forintot költöttek az előző negyedéves 7,7 ezer milliárddal szemben.
Másfélszeresére nőttek a kamatkiadások,
ezért is szükséges a pénzforgalmi hiány lefaragása, valamint az uniós források mihamarabbi beérkezése, hiszen utóbbi mérsékelné a finanszírozási igényt.
A brüsszeli forrásokra azonban még várni kell, Johannes Hahn költségvetési biztos még februárban nyilatkozott arról, hogy májusban érkezhetnek a támogatások, feltéve ha a kormány tartja az ígéretét.
Orbán Viktorék azonban lecsúsztak egy fontos határidőről – amit ők állítottak maguk elé. Március 31-ig kellett volna benyújtani és elfogadni a szükséges jogszabályokat, amelyek megindíthatták volna az uniós pénzeket. A határidő lejárt, de a vállalt intézkedések nem történtek meg, így továbbra is kérdéses, mikor jut Magyarország a brüsszeli forrásokhoz.
(Varga Mihály/Facebook)
