Ezekről döntöttek a kormányban.
„Tőlünk már áprilisban is jöhetnek az uniós pénzek”
– fogalmazott Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Szerinte a források lehívása a visszajelzések csúszása miatt késik, a bizottság pedig nem jogszerűen jár el Magyarországgal szemben. Csak az igazságszolgáltatás terén van egy horizontális feljogosító feltétel, egyeztettek a bizottsággal, válaszra várnak, ez ügyben már nincs vita–tette hozzá.
A kormány szerdai tárgyalásán elsőbbséget élvezett az orosz-ukrán konfliktus, és az ezzel kapcsolatos kérdések. Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a magyar kormány nem vesz részt a fegyverszállításban, de
a kapacitásnövelő tevékenységben igen,
kiváltképp, ha az a NATO védettségét erősíti, vagy a magyar hadsereg felkészültségét szolgálja.
A NATO csak akkor száll harcba, ha egy tagállamot támadás ér, ekkor Magyarország teljesíti a rá háruló feladatokat, de csak védelmi célból – jegyezte meg Gulyás. A litván NATO-csúcson lesz róla szó, de Magyarország már létrehozott egy alakulatot, külföldi katonák bevonásával, magyar parancsnokság alatt, a cél szintén a védelem növelése – mondta a tárcavezető.
Az Európai Unió egyre aktívabb katonai területen – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közös uniós lőszerbeszerzésről tárgyalnak, csoportos beszerzésről lesz szó 7 évre, amely előnyös lesz Magyarországnak, de csak a magyar honvédség fogja felhasználni, külföldre nem szállítanak majd – állította Gulyás.
Az Országgyűlés
jövő héten tárgyalja a Fidesz-KDNP „békepárti” határozatát,
amely az ország álláspontját tartalmazza – állította Gulyás Gergely. Arra kérnek mindenkit, párthovatartozástól függetlenül támogassák a „magyar emberek álláspontját„.
A kormány bízik benne, hogy a háborús felek nem robbantanak ki nukleáris háborút.
Az NATO-ukrán találkozóról elmondta: legfeljebb baráti beszélgetés lehet, mert Magyarország nélkül nem lehet döntést hozni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-i beszédéről kérdezték: szerinte méltatlan volt, hatékonyabb lenne vitákat folytatni, mint rágalmakat megfogalmazni – fogalmazott a tárcavezető.
Az inflációt mérséklő intézkedéseket fenn kell tartani. Az árstopról a kormány a lejárat előtt két héttel dönt,
hosszabbításról nem tud még nyilatkozni.
„Mi a baj a svédekkel?”
– hangzott el a kérdés a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban, az értesülések szerint ugyanis róluk még nem született meg a döntés.
A finnek esetében a frakció nagy többsége, úgy tűnik, támogatja a csatlakozásukat,
bíznak benne, hogy a svédekkel is hasonló lesz a helyzet
– válaszolt Gulyás, konkrét problémát azonban nem fogalmazott meg. Nem gondolja, hogy a svéd csatlakozást sokáig húzná el a vita, valószínűleg még a tavaszi időszakban megszületik a döntés.
Vlagyimir Putyin elfogatóparancsával kapcsolatban elmondta, a hágai Nemzetközi Bíróság megállapított egy tényt, ehhez nincs hozzáfűznivalójuk.
Az bíróság statútumát Magyarország nem hirdette ki, ezzel pedig nem vált a belső jog részévé – Gulyás szerint nem véletlenül – ezért Putyint nem tudnák letartóztatni. Az egyezmény állítása szerint alkotmányellenes.
Elhangzott egy kérdés az orosz gázszállításról, Orbán Viktor még 2018-ban beszélt arról, hogy 2022-re 50 százalék alá szorítják az orosz energiaszállítást. A tárcavezető szerint nem a csővezetékekkel van gond, hanem azzal, hogy nincs az EU-ban elég gáz, ezért az orosz import a legbiztosabb.
Az új gázerőművek működését is egyelőre az Oroszországtól vásárolt gáz biztosítja majd. Az következő években biztos, hogy az európai gázellátás át fog alakulni –tette hozzá. Törekednek az egyoldalú függés megszüntetésére.
A romániai kitermelésről elmondta, egy amerikai cég akart kitermelni, de arra jutottak, nem éri meg nekik. Ez üzleti döntés volt, nem pedig stratégiai – állította Gulyás.
Az orvosok 2/3-a már jelezte, hogy kamarai tag maradna,
tiszteletben tartják a döntésüket– nyilatkozott a politikus. Az új ügyeleti rendszerben annyi orvosra van szükség, amennyivel biztonságosan megoldják az üzemeltetést, ez állítása szerint biztosított. Fenyegetésekről nincs szó a tárcavezető szerint.
A büntetés-végrehajtási intézmények helyzete nehéz kérdés. Az ott ülő embercsempészek nagy része külföldi, kiadásukhoz kell fogadó állam. Nem állnak rendelkezésre az országok, amelyek átvehetnék az ügyeket, így problémák vannak a zsúfoltsággal – nyilatkozta Gulyás Gergely.
A Bizottság kéréséről a kuratóriumi vezetőség kapcsán elmondta: a miniszterelnöki megbízott, mint megbízás nem szerepelt, a kizárandó pozíciók között, egyértelműsítették is a különbséget a miniszterelnöki biztos poszt és e között. Szili Katalin díjazásáról elmondta: közérdekű adat, kérdezzék meg.
Az összeférhetetlenségi szabályokkal nem volt összefüggésben az ő kinevezése –állította a politikus. A bent maradt kuratóriumi tagok választanak majd új tagokat, ebben a kormánynak nincs szerepe.
A Yettel részvényeiről is felmerült kérdés, a részvények csereügyletét piaci döntésként magyarázta.
„Miért nem egyből a Telekom?”
Valószínűleg ott nem ajánlottak ilyen lehetőséget –válaszolt a tárcavezető –de egy amerikai telekommunikációs cég még jobb lett volna –tette hozzá mosolyogva.
„Jobb gazdagnak lenni, mint szegénynek” – ezt szerette volna ironikusan kifejezni a kijelentéssel.
Az igazságszolgáltatás mellett más is blokkolja az uniós forrásokat, például a családvédelmi törvény kérdése, de ebben nem látnak okot a változtatásra. Ettől függetlenük elképzelhető, hogy egy olyan bírósági döntés születik majd, amely nem nekik kedvez, ekkor a kijelölt keretek mentén haladnak tovább.
Az orosz döntésről, miszerint a magyar diplomaták vízummentességet kapta, Gulyás Gergely annyit mondott: Az oroszokat kérdezzék meg, mindenki nyugodjon meg, ő nem kap tőlük infókat.
A Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban nincs „újdonság”, Szerbiával vannak tárgyalások – fogalmazott.
Az árnyék-miniszterelnök, Dobrev Klára londoni látogatásához gratulált, viszont sérelmét fejezte ki, szerintük ugyanis ő az egyik gátja az uniós pénzek megérkezésének.
A DK szerint lehetetlen egyszámjegyűre csökkenteni az inflációt az év végére, ezt szakértőik is megerősítették. Gulyás szerint majd decemberben kiderül, mindenesetre ők olyan intézkedéseket hoznak, amelyek ezt a célt szolgálják.
A népegészségügyben két dolgot tudnak tenni: felhívni a figyelmet az egészséges életmódra, és a szűrővizsgálatokra, konkrét programot az illetékes miniszter és tálcája alakít, a kezdeményezéseket mindenképpen figyelembe kell venniük.
Gyármentő programmal kapcsolatban megosztotta: sok támogatási forma áll rendelkezésre, bizonyos szektorokban vannak előkészítő munkák, de ezek még nincsenek „beszámolóképes” állapotban.
(Magyarország Kormánya/Facebook)
