Váratlanul kiadta a Pénzügyminisztérium, miért csinálták ki a katát

Több, mint fél év után nyilvánosságra kerültek a dokumentumok.

Adatigényléssel fordult a Telex a Pénzügyminisztériumhoz, hogy pontosan milyen számítások vezettek a kata tavalyi „átformálására”. A törvényt villámgyorsasággal fogadták el a javaslat benyújtása után, alig 24 óra alatt zárták ki a legtöbb használót ebből az adózási formából.

A korábbi érvek között elhangzott, hogy a katások nem fizetnek elég adót, igazából alkalmazottak, akik egy fix havi összeg befizetésével adózás szempontjából kedvező helyzetbe kerülnek, de nem igazán lesz például nyugdíjuk. Nyáron azonban számadatokkal nem támasztották alá az érveket, ezért a portál közérdekű adatigénylést nyújtott be,

amelyre 242 nappal később, e héten érkezett meg a válasz.

Forrás: Pénzügyminisztérium
Ábra: Telex

Kiderült, hogy:

  • a kata 12 milliós felső határa miatt rengeteg adótól esett el az állam
  • egyre többen választották ezt az adózási formát, olyanok is, akik előtte nem vállalkozók, hanem alkalmazottak voltak
  • jövedelmük nagy része nem magánszemélyektől, hanem cégektől származott

Az adatokból azonban nem derült ki, hogy tömeges csalások történtek, pedig korábban ez is egy érv volt. A kiküldött hatoldalas prezentációból kiderült, hogy valóban népszerű volt a katázás, tavaly 400 ezren használták, de a módosítás után csak a taxisoknak és a magánszemélyeknek számlázóknak maradt meg a lehetőség.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Az ábrák azt mutatják, hogy kis jövedelemtől indulva csökkent a kisadózók száma, leszámítva a két határérték legfelső sávját, ahol a számuk megugrott.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Az ábra azt mutatja mennyi adót fizet be egy munkaadó és egy munkavállaló összesen, ha a munkavállaló 14 milliós bevételt produkál. A számítás azt szeretné bemutatni, hogy mekkora különbség van a 9 milliós és 12 milliós bevétel elszámolásánál, utóbbi esetében körülbelül 700 ezer forint adótól esne el az állam.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Azok, akik a minimálbér mellett adóztak, nem sok nyugdíjra számíthattak volna. Az ábra szerint az 50 ezres adóalapnál a minimálbér adóalapja 80 százalék volt, ez a minimálbér emelésével párhuzamosan csökkent körülbelül 60 százalékra. A jobb oldali ábra magyarázza, mekkora különbség van a két érték között nyugdíjra átszámítva. A 60 százalékos ellátási alap már csak 36 százalékos nyugdíjat ér, amíg a 80 százalékos a minimálbéréért járó nyugdíj 64 százalékát.

Forrás: Pénzügyminisztérium

A fodrászat és a szépségápolás járt az élen, ezt leszámítva a legtöbben olyan tevékenységet végeztek, amely során bőségesen számlázhattak cégeknek.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Jól látszik, hogy a katások jelentős része korábban is vállalkozóként tevékenykedett, kevesebb, mint 20 százalék volt a munkajövedelemből élők aránya. Az évek alatt az arányok megfordultak, 2021-re közel 50 százalékuk korábban munkahelyen dolgozott és onnan váltott katára.

(Telex nyomán)

Valódi Hírek