Vélemény.
2023. január 18-án jelent meg az Eurostat (Európai Statisztikai Hivatal) hivatalos jelentése az EU és az Eurozóna országaiban regisztrált inflációs adatokról. A magyar pénzromlás sebessége továbbra is kiérdemli a „vágtató” jelzőt, és bármilyen szempontból hasonlítjuk magunkat a kontinens országaihoz,
minden összevetés vesztes pozíciót tükröz.
A közölt számok egyértelműen bizonyítják, hogy a Magyarország Kormánya és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredménytelen harcot vívott és vív az inflációval szemben. A kiugróan magas magyar infláció nem kizárólag háborús és szankciós eredetű, hiszen akkor a legnagyobb terhet viselő Németországban és Franciaországban bőven tíz-tizenöt százalék fölötti értékek lennének indokoltak, ezzel szemben csökkenő pályán és 9,6 % – os illetve 6,7 % -os szinten vannak.
Természetesen tisztában vagyok az orosz-ukrán háború negatív hatásaival, de azzal is, hogy a bennünket kínzó drámai infláció kialakulásában
a Fidesz-KDNP kormány hibás intézkedéssorozata meghatározó jelentőségű,
és ne feledjük azt sem, hogy az MNB csak későn reagált a kedvezőtlen pénzgyengülési folyamatokra. Nézzük a számokat, amelyek nem kozmetikázhatók, és, amelyek sajnos alátámasztják fenti állításomat.
- V4-es csapattársaink közül Csehországban stagnál az infláció (14,3 %), Lengyelországban (15,3 %) és Szlovákiában (15,0 %) csökken. Az euró zónához most csatlakozó Horvátország 12,7 %-os szinten teljesít, Románia pedig 14,1 százalékos. Régiós versenytársaink tehát sokkal jobban állnak, náluk tíz százalékponttal alacsonyabb a pénzromlás üteme 2022. december/20201. december viszonylatában, mint Magyarországon.
- A 27 tagú Európai Unió 22 államában csökkent az infláció, kettőben nem változott (Bulgária: 14,3 %, Szlovénia: 10,8 %) és háromban emelkedett (Svédországban 10,1 %-ról 10,8 %-ra, Máltán 7,2 %-ról 7,3 %-ra, Magyarországon: 23,1 %-ról 25,0 %-ra). Ezek a számok nem az éves átlagos pénzromlás ütemét mutatják (ez a KSH szerint ez itthon 14,5 %), hanem 2022. december/2021. december viszonylatában értendők. A KSH egyébként „csak” 24,5 %-ot mért, az Eurostat – mint látjuk – 0,5 százalékkal magasabbat, de mind két értékkel (24,5% illetve 25,0%) „uniós bajnokok” vagyunk. Ami a lényeg: egy hónapos összevetésben és az egy éves – nem az átlagok – összehasonlításban is a legrosszabbul teljesítünk az unióban.
- Az EU-ban 10,4 százalékos volt a decemberi infláció a novemberi 11,1 után, szemben az egy évvel korábbi 5,3-del. A legalacsonyabb inflációt Spanyolországban mérték decemberben, 5,5 százalékosat, ez Luxembourgban 6,2 százalékos volt. A legerőteljesebb pénzromlás ebben az időszakban – az Európai Unión belül – Magyarországon volt, 25,0 %-os, míg Lettországban 20,7 %-os, Litvániában 20,0 %-os inflációt regisztráltak. Az összes többi tagországban húsz százalék alatti értékek érvényesülnek, az EU-n kívüli fejlett országok is kiválóan teljesítenek: Izland 7,2 %, Norvégia 6,3 %, Svájc – szinte hihetetlen – mindössze 2,7 %.
- Érdemes egy pillantást vetni a 20 tagú euró-övezetre is, ahol tíz százalék alá csökkent az infláció: októberben még 10,6 % volt, novemberben 10,1 %-ra mérséklődött, a decemberi adat pedig 9,2 %. A magyar érték (25%) ennek több mint a két és félszerese! Az EU és az euró-zóna országainak többsége – a NATO keretében – különféle hadianyagokat szállít a harcoló ukrán egységeknek, az infláció mégsem náluk a legmagasabb, hanem a „békepártiságot” megállás nélkül szajkózó magyaroknál. Politika vezetésünk úgy tesz, mintha rajtuk múlna a vágyott fegyverszünet megkötése. Sokkal hasznosabb lenne, ha a középhatalmi státuszról ábrándozó Orbán Viktor és miniszterei nem irreális békeajánlatokkal házalnának, hanem végre felvennék a harcot a hazánkat sújtó inflációval szemben.
Dr. Dávid Ferenc
