Nem férhet hozzá a magyar kormány a forrásokhoz.
A kormányzat még december 22-én tett arról diadalmas bejelentést, miszerint sikerült aláírni az úgynevezett partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, miközben az előző héten az EU Tanácsa jóváhagyta a magyar Helyreállítási Tervet is.
Így hivatalosan minden hozzáférhető EU-s pénz már lehívható (lenne) Magyarország számára, azonban a dokumentumok apróbb betűvel írt részei alapján az derül ki, hogy az uniós intézmények úgy zárták el a magyar kormányt a forrásoktól, hogy közben ez ne legyen nyilvánvaló a közvélemény számára — számolt be róla a 444.
Megjegyezték, alapvetően három pénzcsomagot lehet elhozni az EU-tól a következő években, amelyek közül
kettő egyelőre teljesen hozzáférhetetlen,
és a harmadik elosztásába is csak mérsékelten szólhat bele a magyar kormányzat.
Ami biztos, hogy tavaly november 7-én az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar pénzköltési tervet a Közös Agrárpolitikára (KAP) vonatkozóan, amelynek értelmében 2023-2027-ben összesen 8,4 milliárd euró (közel 3400 milliárd forint) hívható le innen. Hozzátették: ez a keret sosem volt veszélyben, a pénz lehívása megkezdődhet.
Az úgynevezett Helyreállítási Alap (a járvány okozta gazdasági gondok enyhítésére létrejött EU-s csomag) esetében Magyarországnak mintegy 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járna, és ennél is több kedvezményes hitel, amire hivatalos igényt a magyar kormány még nem nyújtott be. Ezt az idei évben pótolhatja.
A 2400 milliárd forintnyi támogatásról december 15-én elvi megállapodás született, amikor a Tanács jóváhagyta a magyar pénzköltési tervet. Azonban a pénzhez egyelőre nem férhet hozzá a magyar kormány, mert ehhez 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie, amelyekből 17-et már elkezdett végrehajtani tavaly, viszont ezek minőségével nem volt elégedett az uniós testület.
A magyar kormányzat ígéretet tett arra, hogy március 31-ig eleget tesz az előírásoknak, melyek közül a legnagyobb kihívás számára vélhetően az úgynevezett igazságügyi reform lesz.
A Helyreállítási Alap pénzei 2026 végéig hívhatók le, melynek esetében a pénz elköltésének hatásait vizsgálja majd a testület. Ennek értelmében
egyes programok kifizetését is leállíthatják menet közben,
ha úgy ítélik meg, hogy azok nem az elvártak szerint valósulnak meg.
Megjegyezték, Magyarország volt az utolsó tagállam, aminek a tervét jóváhagyták.
A harmadik EU-s pénzcsomag az úgynevezett Fejlesztési Támogatások kerete, főként ezt értik EU-s pénzek alatt, vagy kohéziós pénzeken. Ezek hét évre megítélt támogatások, melyeket jórészt azokban a régiókban lehet elkölteni, ahol a GDP nem éri el az EU-s átlag 75 százalékát.
Budapesten kívül az összes magyarországi régió ilyen.
A Fejlesztési Támogatásokból 22 milliárd euró hívható le, 2021 és 2027 között kiírt pályázatokra. A magyar kormány december 22-én az utolsó tagállamként tudta jóváhagyatni operatív programjait, amikre ezt a pénzt el lehet költeni, azonban
a valóságban egyelőre csak a teljes keret 1,5 százalékát kitevő előleghez tud hozzáférni,
mert rengeteg akadályt görgettek a pénzek folyósításának útjába.
A Biztosság három kínos törvényt nevezett meg mint a pénzek útjában álló problémák: ezek közül az egyik az itthon „gyermekvédelminek”, a nemzetközi sajtóban inkább „homofób törvény”-nek nevezett jogszabály, ami megtiltja, hogy 18 éven aluliak a médiából, művészeti kiadványokból vagy az iskolából hírt kapjanak arról, hogy létezik homoszexualitás. A törvény miatt a Bizottság beperelte Magyarországot az EU Bíróságánál.
A Bizottság szerint továbbá a magyar menekültügyi törvény is sérti a feltételeket, amelyet az EU Bírósága már elutasított, viszont a magyar kormány nem tett eleget a helyzet megoldásáért.
A harmadik vitatott törvény az egyetemek privatizálása, és azok kiszervezése kormánypárti politikusok vezette alapítványokba. A Bizottság szerint összeférhetetlen, hogy egyes politikusok egyszerre nevezik ki a támogatási pénzek elosztásáért felelős hivatalnokokat, és állnak sorba alapítványi vezetőként ezekért a támogatásokért. A probléma szerepelt a 17 ősszel megoldandó ügy között is, de a Bizottság gyengének értékelte a magyar kormány erre vonatkozó szabályozását.
A lap megjegyezte, ha áprilisra az igazságügyi vita meg is oldódik,
a 11 magyar operatív programból 3 továbbra is hozzáférhetetlen marad,
ha ezeket a törvényeket nem módosítja a magyar parlament.
További három operatív program 55 százalékát, összességében 2500 milliárd forintot a Bizottság javaslatára a tagállamok befagyasztottak december 15-én. Ez a legnagyobb közbeszerzésekkel kapcsolatos programokat érinti,
- az energetikait,
- a közlekedésit
- és a településfejlesztésit.
Tehát mindez azt jelenti, hogy
sem a Helyreállítási Alaphoz, sem a Fejlesztési Pénzekhez nem férhet hozzá egyelőre a magyar kormány.
Az uniós testületek ugyan hivatalosan semmilyen pénz elől nem zárták el teljesen a magyar kormányt, de a valóságban a 2021 óta járó pénzek közül csak az agrártámogatások érkezhetnek egyelőre. Hangsúlyozták:
ez radikális pénzmegvonás.
(444.hu)
